Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE Ez a fenyegető távlat tette oly kiélezetté a tanköteles korosztályokért vívott küzdelmet, amelyben a különféle kedvezmények kínálatának is megvolt a maguk tagadhatatlan szerepe. Wekerle Sándor kormányfő 1909-ben arra hívta fel a református akció vezetőit, figyelmeztessék a regáti tanítói kar tagjait, hogy a gyerekek beiskolázását elsőrendű teendőjüknek tekintsék. A hatékonyság növelése érdekében ugyanakkor engedélyezett évi 2500-3000 frankot kedvezményes (sokaknak ingyenes) ebédosztásra szánni.579 Szász István református tanító egy tantestületi értekezleten nyilatkozta, hogy a szülők meggyőzését szolgáló anyagi előnyök (ingyen tanszer, tankönyv, tandíjmentesség) és a jobb boldogulással kecsegtető lehetőségek (mint az anyaországi ösztöndíjas továbbtanulás) nyíltan vállalhatók, hiszen köztudomású, hogy ezeknek meghatározó jelentősége van a beiratkozásról hozott döntésekben.580 És fordítva. A szülők a román közoktatási gyakorlattal eltérően 1912-ig megkövetelt tandíjat, vagy az iskolának a tanszerekre, oktatási anyagokra vonatkozó térítési felhívásait, akár eltanácsolásként is értelmezhették, szerény anyagi helyzetük miatt, ami a kisebb költségterhet jelentő megoldás (azaz a tandíjmentes román iskola) választására ösztönözte őket.581 Elgondolkodtató, hogy a nemzeti kötődések mellett egyáltalán melyek azok a „többlet” értékek, amelyek a tanköteles gyermekek magyar iskolába íratása mellett szóltak? Itt ismét idézhetjük Wekerle Sándor levelét, amelyben világossá tette, hogy „.. .nemzeti nevelésről csak az esetben lehet szó, ha a tanszemélyzet nem csak a tanórákban tanítja a növendékeket, hanem az órákon kívül is igyekszik a gyermekek kedélyére és szellemére hatni.” A déli szünetben, ebédosztásnál, kötetlen játékkal, énekléssel, s az ügyeleti időben, hogy a gyermek és szülője érezze, hogy törődésben és képességfejlesztésben többet várhat az anyanyelvű magániskoláktól, mint a román állami intézményektől.582 579 A kormányfő így fogalmazott: „minden lehetőt kövessenek el, mert különben kénytelenek volnánk az akczió ezen ágát szőkébb keretek közé szorítani.” Kivonatos másolat Wekerle Sándor 1909. márc. 14-ei leveléből. (1909. ápr. 6.) RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 2759/1909. 580 Újváry István 1910. júL 2-ai beszámolója az 1909/10-es tanévről Bánífy Dezső főgondnoknak. RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 5259/1910. 581 Degenfeld József, a konvent világi és Antal Gábor lelkészi elnök 1911. júl. 4-ei felterjesztése Khuen-Héderváry Károly kormányfőnek. MNL OL K 26 ME 919. cs. 3979/1911 XIX. 1.138. asz. 582 Kivonatos másolat Wekerle Sándor kormányfő 1909. márc. 14-ei leveléből. (1909. ápr. 6.) RZsL, 2. f. Külügyi ir. 72. d. 2759/1909. 161
