Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE mán szenátusban interpellálta a kultuszminisztert a magyarországi törvényjavaslat miatt, amely az államnyelv órakeretének növelését célozta a nem magyar oktatási nyelvű iskolákban. Petre Grădișteanu hevülten ostorozta a magyar diáklányokat is oktató bukaresti Notre Dame apácák „katolizáló” működését, és aggasztónak nevezte a regáti magyarok iskolafejlesztéseit. A szaktárca vezetője válaszában a bajok gyökerét a magániskolák szabályozásának hiányosságaiban jelölte meg.492 Spiru Haret miniszter azonnali hatállyal beterjesztett [!] új törvényjavaslata egyfelől a katolikus egyház befolyásának visszaszorítását célozta, másfelől a Berzeviczy-féle magyar iskolai törvényjavaslatra válaszul a román állami befolyás növelését a regáti magyar magániskolákban. Mindez természetesen a nacionalista közvélemény megnyugtatását is szolgálta. 492 A Kulturliga elnöke, Grădișteanu nov. 30-án [dec. 13.] szólalt fel a szenátusban. Uo. 493 Szmrecsányi püspök 1904. jan. 30-i levelének kivonata és az arra adandó válasz - miniszterelnökségi belső feljegyzés. MNL OL K 26 ME 743. cs. 621/1905 XVII. t. 194. asz. A tervezet passzusait vizsgálva az új követelések kivédésének, teljesítésének lehetőségeiről sűrű egyeztetések folytak.493 Csak remélni lehetett, hogy azt a feltételt, hogy a koedukált tanintézetek élén kizárólag női igazgatók állhatnak, legfeljebb a középiskolákra alkalmazzák majd. A román nyelv szerepének növelésére irányuló szándék (egyelőre!) az iskolaigazgatók román nyelvtudásának megkövetelésében mutatkozott meg, s ez is a szigorítások sorába tartozott, hiszen a korábbi szabályozás - korlátozott óraszámban - csak egy román illetőségű óraadó alkalmazását követelte meg. Ugyancsak új és kényelmetlen követelménynek számított, hogy felekezeti jellegű iskolába idegen vallású tanuló nem vehető fel. Ez a feltétel szempillantás alatt működésképtelenné tehette az összevonással életképessé tett vidéki „vegyes” iskolákat. A kisebbségben lévő felekezet(ek) tankötelesei ily módon elestek volna az anyanyelvi oktatás lehetőségétől Pitești-en, Buzáuban, Târgovișten, Turnu-Severinben, vagy a későbbiekben Brezoiun. Ezért is javasolta Pallavicini követ a nemzetiségi jelleg hangsúlyozását, ám ebben az esetben a képviseleti bizottságok felállítása okozott volna nehézségeket. A törvényjavaslat XXIII. §-a 1. és 3. bekezdése diákonként „állami felügyeleti díjat” határozott meg, az ingyenes tanulóknak 1-1, a tandíjasoknak 4-4 lej 141
