Makkai Béla: Magyarok temetője, Ó-Románia. A regáti magyarság a dualizmus kori nemzetpolitikában - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 23. (Budapest, 2021)
5. A REGÁTI MAGYAR KÖZOKTATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK MEGTEREMTÉSE
MAGYAROK TEMETŐJE, Ó-ROMÁNIA értékben. A magániskolákból állami iskolába átlépőkre 5-15 lej felvételi vizsgadíjat (illetve bizonyítvány-térítési díjat) szabott ki. Ez annál inkább hátrányos megkülönböztetésnek számított, mivel a jogszabály más intézménytípusból jöttékre ezt a terhet nem rótta ki. A XXV. § a rendelkezéseknek ellentmondó állapotokért elmarasztalt iskolák bezáratását is lehetővé tette, a nélkül, hogy alkalmat kínált volna a hiányok pótlására. A szabályzók szigorítása ellenében Budapest a diplomáciai testület támogatását kérte, felvetve annak lehetőségét, hogy a törvényjavaslattal szemben az ugyancsak érintett németekkel és olaszokkal - úgy is, mint egy szövetségi rendszer tagjaival - közösen lépjenek fel.494 Mint emlékezetes, a bráilai vegyes nemzetiségű katolikus iskola esetében jelezte a Sturdza-kormány, hogy a katolikus érsek hatáskörében nem, egy képesített magyar igazgató-tanító, mint fenntartó előterjesztésében azonban hajlandó a működési engedélyt megadni.495 Ezek után az akció vezetése a magyar fenntartású, de formálisan érseki hatáskörben lévő târgoviștei és bukaresti iskola átvételét fontolgatta, s kérdésessé vált a pitești és craiovai egyházközségi [valójában érseki] vegyesiskola Szent László Társulat általi segélyezése is, illetve - taktikailag - felmerült a szétválás lehetősége.496 494 Miniszterelnökségi átirat Agenor Goluchowski külügyminiszternek, 1904. dec. 30. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5711/1904 XVIII, t. 1702. asz. 495 Tisza István 1904. dec. 2-ai levele Agenor Goluchowskihoz, tisztázat. MNL OL K 26 ME 742. cs. 5646/1904 XVIII, t. 1702. asz. 496 Uo. 497 Az indoklás szerint: „...egy ilyen liberális záradék a magyar nemzeti állam kiépítésének akadályául nem tekinthető, addig másfelől a külföldön élő magyar állampolgárok nemzeti gondozására irányuló törekvéseinket az egyes idegen államokkal szemben felette megkönnyítené.” Tisztázat a kultuszminiszternek „titkos, kizárólag saját kezébe” megjelöléssel, 1905. jan. 6. MNL OL K 26 ME 631. cs. 127/1905 XVII. t. 127. asz. Sajátos, hogy a külhoni magyarok támogatása közvetve a hazai törvényalkotásra is befolyással volt. A miniszterelnök ugyanis titkos levelében arra hívta fel Berzeviczy Albert kultuszminisztert, hogy a készülő népoktatási törvényjavaslatba vegyenek fel egy olyan paragrafust, amely lehetővé teszi, hogy külföldiek - kizárólag saját gyermekeiknek - iskolát állítsanak, bármely tannyelvvel, s amely tanintézetekben a magyar nyelv, mint tantárgy nem kötelező.497 142
