Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN A kosztjuk addig jó volt, míg a németektől zsákmányolt kon­zervféle tartott. Attól kezdve romlott, és most igen gyenge. Elfe­lejtettem leírni, hogy mi volt az amerikaiak kosztja. Előbb kap­tunk tejeskávét. Utána krumplipüré volt pecsenyével, és valami barna szósszal volt leöntve. Olyan volt, mintha paradicsompüré lett volna rajta. Ehhez kaptunk fehér kalácsot, de az olyan volt, mint a hó, olyan fehér. Aztán zöldborsószerű főzelék volt, lega­lább annak látszott. Aztán teát ittunk. Az is egy jó nagy csajkával volt. Náluk leginkább van [roggen-]61 leves, egy főzelék. Kenyér pedig igen kevés van. Két-három napra adják ki, de az ember hamar megeszi azt is. A vacsora leves vagy feketekávé. A reggeli fekete vagy roggenleves. Sokat fogytam. Nyoma sincs már rajtam annak, aki voltam. Arcom is sovány, de hasam sincs. 61 Nehezen olvasható. Feltételezhetően ez van odaírva. A tábori élet unalmas, és sok kellemetlenséget okoz a kato­­násdi. Foglyok vagyunk, és mindig, még mindig csinálunk még olyasmit, ami időszerűtlen. Az embereink fegyelmezetlenek, hi­szen jó részük nem is volt még katona sem. Előttünk a Traun partján magyar őrség áll. Puskával, de nem sokáig. Elveszik a puskát. Sok ember cselleng a városban élelem után, mert a koszt gyenge. Híre jött, hogy innen a városból kite­­lepítnek egy öt kilométerre fekvő barakktáborba. Készülődünk is, és tényleg megtörténik a távozásunk. Üj táborunk ugyancsak a Traun partján van, de messze esik a várostól. Pernau a hely neve. Igazi fogolytábor. Régóta itt va- 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom