Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Kiss Sándor fogságnaplója

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN

beszállnak Győr fölé, és alaposan bombázzák a várost. Látjuk a robbanást és a füstöt. Mintha moziban látnánk az egészet. A légvédelem tehetetlenül ontja a lövedékeket, a repülők a bombát. Ott álltunk és néztük. Mától fogva állandó készenlét.

Március 23-a van. Már négy hónapja, hogy elszakadtunk. Azt hiszem, most már sohasem találkozunk szeretteinkkel.

Itt alszunk mind, csomagjainkkal a zászlóalj-parancsnokságon. Ott is alszunk. Minden pillanatban indulás.

Este öt órákkor vettem a parancsot, hogy tizenöt emberrel és egy ojm.-vel18

induljunk útnak Öttevénybe szállást csinálni. Elköszöntem a háziaktól, és nem hideg élelemmel, hanem babbal, egy kevés hússal és kenyérrel elindultam.

18 Országos jármű. A parasztszekér katonai elnevezése.

Győrig gyalog mentem. Hideg szél volt és sötét. Győrben rengeteg német és magyar katona mozog. Mozgásuk nyugat felé tart. Győrszentivántól kelet felé ágyútorkolattűz villan fel az éjszakában. Öttevénybe fél kettő órakor érkeztem meg. Egy széken aludtam reggelig. Embereimet egy csűrben helyeztem el, úgy, ahogy lehetett. Előbb voltam jelentkezni az állományparancsnokságon, de ott azt mondták, itt lehetetlennek tartják, hogy egy embert is el tudjak helyezni. Reggelre megérkeztek a GH. kocsijai is. Itt állok minden szállás nélkül. És jön majd a zászlóalj is, azt sem tudom, most mihez kezdjek. Felmegyek ismét az állomásparancsnoksághoz. Na, jó helyre mentem. Ott volt a parancsnok. Egy őrült 50