Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Kiss Sándor fogságnaplója
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN spanyol19 alezredes. Üvöltött, mintha az apját, anyját öltem volna meg. Hiába hivatkoztam, hogy hat kocsim itt áll ponyva, szállás nélkül, megrakva kincstári anyaggal és élelemmel, azzal rúgott ki, hogy menjek Kunszigetbe, ott talán még el tudunk helyezkedni. Szó nélkül ott hagytam ezt a díszpéldányt, és ki az utcára. A legjobb kocsit lerakattam, fel reá, és ki Kunszigetbe. Három kilométer távolságra van Öttevénytől. Az úton, ahogy megyünk, mindenütt az árok mentén mérhetetlen mennyiségű lőszer, tüzérségi és gyalogsági felhalmozva. Itt is védelmi övezet húzódik. Itt is öszszevissza van túrkálva a határ. Itt sem lesz benne védőőrség, hiába volt ott a sok tenger lőszer. Beértünk a faluba, végre találkoztam Hilkene Jakab főhadnaggyal, aki az ezredtörzs részére keres most itt szállást. Vele beszélek. Ö is tájékozatlan. Hiába küldöm szerte - széjjel embereimet, nem kapunk helyet. Mindenütt németek vannak. Végre éjjel a németek, itt-ott a háziaktól elemelve szalonnát, sonkát és egyebet, elhagyták Kunszigetet, és így, mire a zászlóalj bejött, már volt hely az emberek számára. Tehát ez nyugat felé az első állomáshelyük. 19 heves vérmérsékletű Délután, a késői órákban indulás tovább. Lassan kezd sötétedni. A kocsik előállnak, és a zászlóalj az ezredekkel menetkész. A 202/3. század délután bort szerzett, és sok ember máris be van csípve. Magam is szereztem egy liter bort és én iszom. Egy dűlőszerű úton indulunk, megyünk, azt mondják, az irány Rajka. Ez közvetlen a német határ mellett van. Belenyúlik a menet az 51
