Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)

Borvendég Zsuzsanna: A nyugatos hadifoglyok sorsa a kommunizmusban

ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN

emigrációs gondolatba belelovalt csendőrökön és a nyilas hadseregvezetőkön kívül mindenki haza akar jönni. [...] Az idegenlégióba való jelentkezésről szóló számadatok valótlanok. Vannak jelenségek, amelyek jelentkezésre utalnak. Az idegenlégióba a mi adataink szerint a csendőrök egy része - az egész tömeg pár ezer főre tehető - és kalandvágy hajtotta, moziromantikától fűtött ifjak jelentkeznek. Számuk még megállapíthatatlan, de mindenesetre nem éri el a közölt számok töredékét sem” - nyilatkozta Miliők Sándor 1946 októberében.25

A lapok többsége követte a baloldali propaganda irányváltását, és 1946 őszétől erőteljesedő hangulatkeltést találhatunk az újságokban: ezek már használták a „nyugatos” megbélyegzést, és azt az üzenetet közvetítették, hogy az emgrációt választó ezrek ellenségei a nemzetnek, a demokráciának, és nyilván háborús bűnök terhelik a lelkiismeretüket.

25 Demokrácia, 1946. október 6. 3.

26 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 3.1.9. V-44985. 6.

Jegyzőkönyv, 1946. augusztus 22.

Azokra a katonákra, akiknek ebben a közhangulatban kellett hazatérniük, nagyobb eséllyel várt retorzió. Parázs Albin közéjük tartozott. A tartalékos zászlóst 1946. augusztus 22-én adták át Szombathelyen a magyar hatóságoknak, ahol azonnal rendőri felügyelet alá helyezték pusztán azért, mert sokáig volt hadifogolytáborban: „Mivel fent nevezett semmilyen személyazonostó okmánnyal nem rendelkezik és Németországból a lehetőségek ellenére is csak ily későn tért vissza, rendőri felügyelet alá helyezését javaslom.”26

Parázs Albin története állatorvosi lóként mutatja 134