Köő Artúr (szerk.): Ecsettel a nyugati hadifogságban. Kiss Sándor naplója - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 22. (Budapest, 2020)
Borvendég Zsuzsanna: A nyugatos hadifoglyok sorsa a kommunizmusban
ECSETTEL A NYUGATI HADIFOGSÁGBAN meg, mire számíthatott az, aki nem tudott hátat fordítani hazájának, családjának, és minden nehézséget vállalva megkísérelte a visszatérést szülőföldjére. Rendőri felügyelet alá helyezés mellett hazatérhetett otthonába, Gutorfölde településre, ahol az igazolóbizottság megállapította, hogy nem volt sem a nyilaskeresztes pártnak, sem más fasiszta szervezetnek tagja, és demokratikus gondolkodású volt mindig,27 ennek ellenére a politikai rendőrség a potenciális ellenséget látta benne. Háborús propagandával vádolták meg néhány hónappal hazaérkezése után, és végül 1948 nyarán érte el a végzete, amikor kémkedés vádjával internálták Kistarcsára.28 Innen 1950-ben a magyar Gulág leghírhedtebb táborába, Recskre került, és csak akkor szabadult, amikor Nagy Imre 1953-ban megszüntette az internálás intézményét. A bíróság kémkedésre vállalkozás miatt ekkor öt év szabadságvesztésre ítélte, amelyet letöltöttnek nyilvánítottak és szabadon bocsátották. Parázs Albin továbbra is a rendszer ellensége maradt, figyelő nyilvántartásban tartották. 27 ÁBTL 3.1.9. V-44985. 8. Igazolás, 1946. augusztus 23. 28 ÁBTL 3.1.9. V-44985.14. Internálási véghatározat, 1948. július 17. A fennmaradt iratok alapján feltételezhetően valóban felkérték kémkedésre, amelytől Parázs Albin nem zárkózott el, viszont a politikai rendőrség sem állította, hogy valóban folytatott volna adatgyűjtést. A nyugati hadifoglyok és a háború végén elmenekült civilek szervezett repatriálása 1946 és 1947 fordulójára befejeződött, a Hazahozatali Kormánybiztosság intézményét 1947 januárjában megszüntették. A későbbiekben már csak egyéni elbírálással lehetett visszatérniük a külföldre szakadt honfitársainknak, az 135
