Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS mot sikerült rögzítenem. Választásom azért esett pont erre a területre, mert a honfoglalás korának írott forrásai,18 valamint a középkori magyar krónikák is a Kazár Kaganátus akkori területére vagy legalábbis annak befolyási övezetébe, azaz a Kaukázus északi előterébe, továbbá a „meotisi ingoványok” régióiba, azaz az Azovi tengerbe ömlő Don torkolatvidékére helyezik a honfoglalás kiindulópontját.19 Semmi esetre sem szerettem volna valamiféle prekoncepcióhoz gyűjteni az adalékokat. Mindig az adott területen feltárható folklóralkotások, valamint a terepen megismert egyéb adalékok alapján próbáltam levonni a következtetéseimet. A karacsájok, balkárok, nogajok és kumukok20 falvaiban végzett gyűjtőutaim során sok-sok nyilvánvaló, a magyar népzene irányába nem egyszer gyakorlatilag dallamazonosságot mutató párhuzamot sikerült feltárni. A terepmunka során emellett olyan egyéb folklóradatok, illetve járulékos információk is előkerültek, amelyek súlya indokolja, hogy a térség népei hagyományos kultúrájának tárgyterületén a továbbiakban is folytassuk az elkezdett tudományos, feltáró és elemző tevékenységet.21 18 Köztük a leghosszabb szöveg, egyben az egyetlen olyan ismert forrás, amely nem idegeneknek a magyarokról alkotott véleményét, hanem a magyarok önmagukról megfestett képének lenyomatait hordozza Konsztantinosz Porphürogenétosz: De administrando Imperio [DAI] c. művének vonatkozó (38-40. sz.) passzusaiban olvasható. L. Bíborbanszületett 2003, 171-179. 19 Szabó 1862. 20 E nép nevét a magyar szakirodalom az orosz „KyMbiK” átirataként a „kumük”, vagy „kumik” alakban használja. Mivelhogy ók magukat ezzel szemben, szóban és írásban is „kumuk/ KyMyK”-nak nevezik, így én is ennek az alaknak a magyar átiratát tartom indokoltnak. 21 L.Agócs 2010, 73-78. E népek a türk nyelvcsalád kipcsak ágának egymáshoz oly közeli dialektusait beszélik, hogy viszonylag könnyen megértik egymást. Kultúrájuk a földrajzi, életmódbéli, valamint történelmi háttér különbségei miatt mégis jellemző eltéréseket mutat. A nogajok múltbéli, hatalmas területeket átölelő, síksági nomád életmódjához képest a kumukok, a karacsájok és a balkárok a megismerhető írott források kezdetéig visszamenőleg hegyvidéki, letelepedett életformát folytattak. A pásztorkodás az ő kultúráikban is erősen karakterizáló elem, de a Kaukázus hegyvidéki legelőgazdálkodása az alpesi vagy akár az erdélyi, lokális, „vertikális” transzhumálás képleteivel megegyező. A nyájak nyáron a dús, ha90
