Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Agócs Gergely: A Kaukázus szérűjében. Az észak-kaukázusi türk népek zenefolklórjának magyar őstörténeti vonatkozásairól
A KAUKÁZUS SZÉRŰJÉBEN: AZ É S Z A K-K A U KÁ Z U S I TÜRK NÉPEK... vasi legelőkön tartózkodnak, míg a telet az aulokhoz22 közeli folyók vagy glecscserpatakok védett völgyeiben, épített hodályokban vészelik át. A hegyvidéki letelepedett életforma meghatározza a tárgyi néprajz megannyi jelenségét, de azon túl, az etnikai tudat,23 valamint a többi kaukázusi hegylakó nép irányában fennálló szoros interetnikus kapcsolatrendszer következtében a kumukok és a karacsáj-balkár „tauluk”24 hagyományos szellemi kultúráját is a nogajokétól eltérő vonások jellemzik. 22 Az auloknak nevezett településeik a hegyoldalakban vagy a vulkáni eredetű kúpok tetején alakultak ki, hiszen a völgyek gyéren termő talajának minden apró szögletét igyekeztek kihasználni a növénytermesztés céljaira. 23 Az etnikai szempontú önmeghatározást az észak-kaukázusi türk népek történetét tárgyaló munkák a legkülönfélébb korai türk vagy a térségben jegyzett egyéb (pl. szkíta, alán) népelemekhez kötik. Ezek között gyakran a honfoglaló magyarok elődei is felbukkannak. Egyes újabb történeti értekezések érdekes módon épp a középkori kijevi orosz krónikákban poloveceknek nevezett, nomád kunokhoz kapcsolódó származást hangsúlyozzák. Megjegyzendő azonban, hogy a polovec kifejezés az ószláv polje ’mező’, azaz ’füves puszta jelentésű szóból alkotott ’mezei ember’ ’pusztai lakos’ értelmű terminus kezdetben a nagyállattartó, pusztai nomádok nyelvi vagy etnikai hovatartozástól független megnevezése lehetett, mely csak később, egyfajta jelentéstartalom-szűküléssel szállt át a kipcsak (nyelvű) törzsekre, majd végül a kunokra. L. Ajokhcb 1992; Vö. Oe/jopOB- Oe/jopOB 1978; MnaneB 1991. 24 A „taulu” a gyakorlatilag azonos nyelvet beszélő karacsájok és balkárok önelnevezése. Azonban a hétköznapi nyelvben, a férfiak párbeszédjeiben egymás megszólítására az „alan” kifejezést használják. 25 L. AmiCBa - Xa;i>i<ncBa 1994; Vö. Colarusso 2002; JpKypTyóannaHbi 2007; Kovács 2008; Fazekas 2009. 26 L. HepKecoBa 2016, 464-495. 27 A Nart eposzban valószínűleg a nomád szarmata-alán szóbeli hagyomány (prózai saga) továbbélését láthatjuk, melyet a térség népei közül több is megőrzött (oszétek, cserkeszek, abaza-abházok, kabardok, csecsen-ingusok). A nart iráni szó jelentése „hősök” (a nar férfi/ vitéz kifejezés többes száma). A Nart történeteinek hiánya is erősíti a feltételezést, mely Az egyik ilyen szembeötlő különbség, hogy míg a karacsáj-balkár folklórban fellelhetők a más kaukázusi népek szövegfolklórját is karakterizáló Nart eposz hősénekei,25 addig a nogaj hagyományban ezen a helyen a saját, Edige eposz énekelt történeteit találjuk.26 Ügy tűnik, a kumukok hagyományos kultúrájából hiányzik a klasszikus, mitológiai szereplőket felvonultató hősének. Eddigi, tucatnyi településüket érintő gyűjtéseink során nem kerültek elő a verses epikának ebbe a csoportjába sorolható folklóralkotások, és a rendelkezésünkre álló kiadványaikban sem találtuk azok nyomát.27 A karacsáj-balkár szövegfol91
