Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Pomozi Péter: A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról: lehetőségek és korlátok
A TÖRTÉNETI NYELVÉSZET ŐSTÖRTÉNETI ALKALMAZHATÓSÁGÁRÓL... csak közvetett, relatív kronológiát megrajzolni képes adataink és módszereink vannak, s az egész annál inkább igaz, minél régebbi, írott nyelvemlék nélküli múltba merészkedünk. A szavakhoz ugyanis nem lehet a régészet történetéből vagy az archeogenetika legújabb természettudományos kormeghatározó módszereiből „csodafegyvert” rendelni, hiszen nincs matériánk a szó szoros, kézzel fogható anyagi értelmében. 3.2. Újabb kutatási irányok a történeti nyelvészetben Hely híján egészen röviden emelek ki itt három lehetséges irányt, mindegyik jó eséllyel lehet interdiszciplináris őstörténeti kutatások nyelvészeti komponense. Fontos, hogy három lehetségesei említek, és nem három kizárólagosat. Az első a már fennebb is szóba kerül történeti folklórlingvisztika, mely azt vizsgálja, létezhetnek-e olyan archaikus orális műfajok, melyek emlékezete az írásbeliségnél régebbi? Nem (feltétlen) maga a műfaj, hanem az ahhoz kapcsolódó szövegklisék lehetnek régebbiek. Ha egy pogány tudattartalmú szöveg varázsénekben, gyermekmondókában, vagy a reneszánsz korától kivirágzó balladairodalomban hagyományozódik tovább, akkor erre a rétegzettségi kérdésre más és más válaszok kínálkoznak. Jelen szempontunkból legfontosabb, hogy létezhetnek olyan folklórnyelvi archaizmusok, melyek az írásbeliség előtti időkre (is) mutathatnak, és mondanom sem kell, hogy mindennek a nyelvtörténeti jelentőségen túl őstörténeti hozadéka is lehet. A második irány az etimológiai kutatások aranytartalékának tekinthető. Ez pedig a túlnyomóan (de nem feltétlenül) intralingvális szócsaládosítás, a szavak oldalági rokonsági rendszerének feltérképezése, mely valójában korlátozott számú gyökre vezeti vissza egy nyelv eredeti szókincsét (de nem feltétlenül csak azt). Ennek értelmében, hogy a magyar szakirodalomban legelterjedtebb példával éljek, kerek, kerék, kör, karika, karima, gurul, görög stb. szavaink, mint egymás nem egyenes, hanem oldalági rokonai egy közös g/kVr- gyökre vezethetők vissza. Ezt a módszert követte a magyar szókincs történeti jellegű vizsgálata közben első akadémiai nagyszótárunk, a Czuczor-Fogarasi-szótár, és mutatis mutandis ezt a módszert ma is alkalmazza a kognitív szemantika, elsősorban annak holisztikus ága. Az etimológiai vizsgálódásokban azonban a gyökelmé309
