Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Pomozi Péter: A történeti nyelvészet őstörténeti alkalmazhatóságáról: lehetőségek és korlátok

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS sével jutunk el ide, az az ún. belső rekonstrukció módszere. Czuczor Gergely és Fogarasi János találó, 19. századi szakszavaival élve az első a kül-, a második pedig a belhasonlítás. 3.1. A történeti összehasonlító vizsgálat lehetőségei és korlátái Mint arról már szó esett, bármely két vagy több nyelv között, megfelelő meny­­nyiségű-minőségű adat esetén megvan a lehetőség arra, hogy egyértelműen eldönthessük: nyelvrokon vagy nem nyelvrokon idiómákkal állunk-e szem­ben? Eurázsia nyelveinek túlnyomó többsége kimerítően adatolt, tehát nincs technikai akadálya annak, hogy a kellő számú lexikai és grammatikai ösz­­szevetést tetszőleges számú nyelven elvégezhessük. Az egy vizsgálaton belüli nyelvek számának inkább csak technikai, mintsem elvi korlátái vannak, és ez még a számítógépes filogenetikára is igaz. Talán az nem szorul bizonyításra, hogy nyelvtípustól függetlenül vannak olyan elemek a lexikában és a gramma­tikában is, melyek nélkül egy nyelv egyszerűen nem funkcionálhat. Ilyenek a szókészlet területén azok az éghajlatfüggetlen > életmódtól nem vagy alig füg­gő elemek, amelyek megnevezése mindig, mindenkor, mindenhol szükséges történeti kortól, gazdasági fejlettségtől függetlenül. Például ilyenek az alapvető számnevek, a legfontosabb, a társadalmi berendezkedés különbségeire kevés­bé érzékeny rokonságnevek köre, alapvető tárgyak és alapvető igék, melyek valóban környezetfüggetlenül szükségesek: minden emberi lény születik, él, létezik, hal, táplálkoznia-mozognia kell, mindennapi cselekvéseket végez, és ne feledkezzünk meg a faj fenntartásról, a betegségekről és gyógyításukról sem, ezek is elkísérik a nyelvi közösségek tagjait életútjukon, bármekkora, nyelvek­kel belátható távlatban gondolkodjunk is. Mivel a nyelvrokonságot bemutató példákhoz többnyire néhány tárgy és testrész nevét szokták előhozni, én az alábbi táblázatomban a változatosság kedvéért inkább sok alapvető cselekvést jelölő szót mutatok be. A kiválasztáshoz különösebb kommentárt nem fűzök, ahogy a táblázatok üzenetét sem fejtem ki mikrofilológiai részletességgel. Azt remélem ugyanis, hogy az üzenet hangtörténeti elemzés nélkül is jól felismer­hető minden olvasó számára. Az első három kiválasztott nyelv adatainak ro­302

Next

/
Oldalképek
Tartalom