Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Pusztay János: A magyar nyelv eredetéről – másképp

MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS

Az uráli alapnyelv kialakulása/2

• az ún. uráli alapnyelvet alkotó tömbök:

5. ábra Az uráli alapnelv kialakulása/2

(Az ábrán szereplő tkp-i finnugorok elnevezés, persze, hamis, hiszen az ugorok egy másik tömbben vannak; helyénvalóbb volna egyszerűen finn-permi-mari tömbökről beszélni.)

Milyen jegyek alapján választható le a keleti tömb, benne az ugorokkal, a mordvinokkal és a szamojédokkal? (Mondanom sem kell, hogy felzúdulás fogadta mind a három tömb feltételezését, mind pedig a mordvinoknak a keleti tömbbe való besorolását.)

Csak néhányat említek, időhiány miatt a részletek kifejtése nélkül:

• két igeragozás megkülönböztetése és ennek morfológiai megoldásai (a lényeg: nem a tárgy határozott-határozatlan volta dönti el a ragozási típus kiválasztását, hanem a fókusz-szerep; ezért használják a

XVI.

századi magyar nyelvben a két konjugációt a maitól eltérően);

280

tkp-i finnugorok

paleoszibériaiak

balti finnek

permiek, marik

ugorok, mordvinok, szamojédok

paleoszibériaiak

tipológiai határ

Új genetiaki határ

Ural-hegység

jeniszejiek