Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)

Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében

A MAGYARSÁG KORAI TÖRTÉNETÉNEK RÉGÉSZETI EMLÉKEI A LEGFRISSEBB... hiánya miatt úgy véljük, hogy a hágók küldő oldalán található „magyar gyanús” leletek őstörténeti megítélése revízióra szorul. Több jel utal arra, hogy a Kárpátok külső pereme mentén feltűnő magyar jellegű lelőhelyek esetében a megtelepedés hátterében az állt, hogy a magyarok rusz zsoldba léptek. Ugyanakkor fontos sze­repet játszhattak az itteni közösségek a korábban feltételezett határvédelem (há­gók őrzése) mellett a kereskedelmi utak ellenőrzésében is. A kelet-nyugati keres­kedelmi úthálózat jelentőségét a magyarok már korábbi, etelközi tartózkodásuk során felismerték, melyet számos import- és exportlelet támaszt alá. Levédia meghatározásának problematikája és a szaltovói régészeti kultúra/kultúrkör kérdése Tovább haladva kelet felé - illetve időben visszafelé - a korábbi szállásterület, Levédia, elhelyezkedésének kérdésébe ütközünk. Annak meghatározása, hogy pontosan hol feküdt, továbbra is rendkívül problematikus. A Don-Szeverszkij Donyec vidéken ugyanis, ahová korábban helyezték, nincs régészeti nyoma egy olyan népességnek, amely a 6-8. század között az Urál vidékéről költözött oda. Másrészt mind a feltételezett etelközi, mind pedig a honfoglalás kori hagyaték rendkívül csekély kapcsolatot mutat az említett területen a 8-10. század között el­terjedt szaltovói régészeti kultúrkörrel.32 Ezt a tárgyi emlékanyagot a teljes egykori Kazár Kaganátus - és ennek kapcsán a kazárokkal kapcsolatot tartó magyarok le­­védiai szállásterületének- a korábbi kutatás régészeti lenyomataként értelmezte.33 32 Révész 1998; Türk 2013a. 33 Türk 2010. 34 Fettich 1933; Bálint 1975; Fodor 1977; Bálint 1989; Révész 1998; Türk 2010; Komar 2018. A hazai szakemberek a szaltovói kultúra meghatározását, illetve annak a ma­gyarok elődeire gyakorolt hatását már korábban is eltérően ítélték meg.34 Ezt a ré­gészeti műveltséget, amelyet igen jelentős belső eltérései miatt már korábban is ún. 257

Next

/
Oldalképek
Tartalom