Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS Moldáviában az elmúlt pár évben megtízszereződött a magyar őstörténeti leletek száma, amelyek a korai magyar történelem újabb fontos eredményeivel kecsegtethetnek. A helyi szakemberek napjainkban már komolyan számolnak a magyar komponenssel a régió 9-10. századi történelmében. Ezek az újonnan feltérképezett magyar jellegű leletek jórésze már az 1970-1980-as években is ott voltak a múzeumok polcain, azonban mivel más korszakok ásatásainak ’melléktermékeként’ kezelték azokat, nem kerültek a kutatás homlokterébe. A korábbi érdektelenség napjainkra megváltozott a régió magyarokhoz köthető hagyatékának a meghatározása fontos, kiemelt kutatási témává vált.27 27 Sinica et al. 2019. 28 Rjabceva-Rabinovics 2007. Vö. Langó 2017, 77-85; Langó 2017a, 200-213. 29 Khamayko 2009. 30 Kovács 2003. 31 Fodor 1994. Egy érdekes elképzelés is napvilágot látott ezzel kapcsolatban arról, hogy a két helyi szláv törzs, az ulicsek és tivercek a 940-es évek elejéig valószínűleg nem kerültek a Kijevi Rusz fennhatósága alá (az ellenük vezetett hadjáratok sikertelenségéről van adatunk). Etelköz területén besenyő leleteket sem találunk, csak a 920/930-as évektől kezdve, továbbá a Dunai Bolgár állam, illetve a Kijevi Rusz között a 10. század első harmadában gyakorlatilag nincs nyoma diplomáciai kapcsolatnak. Ennek okaként felvethető, hogy a magyarok fennhatósága még a 895. évi elköltözésüket követően is érvényesült Keleten, a Dnyeszter folyó vonaláig.28 Ez alapján természetesen a 10. század első felében a Felső-Tisza vidékre lokalizált fejedelmi szálláshely kérdése is teljesen új megvilágításba kerülne. Az új eredmények között említhetjük a Kijevi Rusz anyagi kultúrájára gyakorolt (főleg annak déli területén) nem csak viking-varég, hanem sztyeppi nomád hatás kimutatását.29 A Kijevi Rusz régészetileg egyébként erőteljesen jelen van nem csak a honfoglaló anyagban,30 hanem a Kárpátok hágóinak külső oldalán feltárt „magyar gyanús” leletek esetében is.31 Ez utóbbiakkal kapcsolatban alá kell húznunk, hogy korábban gyakran pl. jellegzetes ún. druzsina temetőből emeltek ki magyar jellegű leleteket (vö. Krylosz) és leletkörnyezetükből kiragadva, önállóan értékelte azokat a hazai kutatás. Ez utóbbi gyakorlat, szakmailag ma már elfogadhatatlan. A szubbotci-horizontban világosan kitapintható Volga-Urál vidéki jellegzetességek 256
