Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében
A MAGYARSÁG KORAI TÖRTÉNETÉNEK RÉGÉSZETI EMLÉKEI A LEGFRISSEBB... múlt másfél év tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy a Dnyeszter-Prut folyók térségéből származó lelőhelyeket is komoly figyelemmel kell kísérni. E terület jelentőségét az is jól mutatja, hogy itt alakult meg 2011-ben ukrán kezdeményezésre az orosz, ukrán, moldáv és magyar specialistákat összefogó nemzetközi régészeti konferenciasorozat, mely a magyarok elődeinek kelet-európai régészeti nyomait kutatja.26 A kezdeményezés új szintre emelte a kutatás lehetőségeit, amit az ahhoz kapcsolódóan megrendezett további konferenciák (illetve azok megjelent kötetei) jól mutatnak. Az említett régióban számos lelőhelyen került ugyanis elő olyan, többnyire kurgán nélküli, vagy a kurgánok betöltésébe másodlagosan beásott temetkezés, ahol a halott lábnál elhelyezett részleges lovastemetkezéseket, halotti szemfedőket és maszkokat, ezüstcsészéket és tálakat, aranyozott ezüstből készült jellegzetes palmettás díszítményeket, valamint a szláv és bizánci import kerámia mellett, Volga-vidéki eredetű kerámialeleteket is találtak. 26 Szuprunyenko-Majevszka 2007, és Madapu 6 CepeÖHbOMy nodHinpoe ’ï. Apxeonoeia i daena icmopia ykpaÏHU. BnnycK 7. K hïb 2011. A honfoglaló lelethorizonttól a mindössze egy-két évtizednyi időeltérés, valamint a releváns régészeti-történeti összefüggések pedig komoly hivatkozási pontot jelentenek az archeogenetikai vizsgálatok elvégzésére. Az itt megvizsgált génszekvenciák a hasonló időrend alapján relevánsán összevethetőkké válnak a szintén radiokarbon kormeghatározással elkülönített legkorábbi Kárpát-medencei 10. századi sírokéval, vagyis a még a Kárpátoktól keletre született honfoglalókkal. Ez utóbbi csoportba sorolható leletekből napjainkban már több tucat áll rendelkezésünkre. Az említett körülmények és az első archeogenetikai vizsgálatok pozitív eredményei is logikusan indokolják e munka megalapozottságát és folytatásának szükségességét. Nemzetközi szinten a régészeti migrációkutatásban az elmúlt évtizedben a természettudományos módszerek egy új vonulata, az ún. stabil izotópos módszer is előtérbe került. A vizsgálat segítségével lehetővé vált a fogakban, illetve csontokban kimutatható, a környezetből beépült stroncium vizsgálata. A földrajzilag eltérő mintázatok alapján pedig számos esetben megjeleníthetővé vált a vizsgált személyek mozgása, új területre költözése. A honfoglaló magyarok esetében bemutatott korai radiokarbon adatok ma már lehetővé teszik az szubbotci-típusú leletek és honfoglalás kori leletanyag ilyen jellegű vizsgálatát és összevetését is. 255
