Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS esetében elengedhetetlen viszonyítási pontot jelent, hogy mit találunk abban a régióban, ahol Árpád népe végül hazára lelt.12 12 Fodor 1975; Langó 2007; Türk 2012; Türk 2012a. 13 Erdélyi 1977. A fenti megállapítás annak ellenére is igaz, hogy a honfoglaló hagyatékban az utóbbi években tucatnyi, Volga-Urál vidéki tárgytípust mutatott ki a kutatás. 14 Mazsitov 1977; Kazakov 2007. 15 Komar 2018. A ma rendelkezésünkre álló régészeti adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a Kárpát-medence 10. századi régészeti hagyatékának minden kétséget kizáróan vannak 9. századi kelet-európai előzményei, világossá vált az is, hogy a honfoglalás kori leletanyagon belül ezen keleti eredetű tárgytípusok aránya nem éri el az évtizedekkel ezelőtt feltételezett mértéket.13 Annak ellenére, hogy a késő kusnarenkovói-karajakupovói régészeti lelethorizontot (Kr.u. 6-9. század) már korábban is ismertük14 a Dél-Urál térségében, annak időrendjét tekintve számos új eredmény született. Ma már ismertek olyan Volga-Urál vidéki keleti párhuzamok, amelyek a magyar honfoglalás általánosan elfogadott 895-ös időpontja után, vagyis a 10. században kerültek földbe. Tehát nem korábbiak, hanem egyidősek a Kárpát-medencei honfoglaló anyaggal. Érdekes, hogy a 10. századi keleti analógiák azonban továbbra is szinte csak olyan régiókban fordulnak elő, amelyeket a kutatók korábban a magyarok elődeinek lehetséges szállásterületeivel hoztak kapcsolatba.15 Ezeknek a 10. századi párhuzamoknak a feltérképezése, illetve történeti-régészeti értelmezése nézetünk szerint azonban legalább annyira fontos lesz, mint az előzményeké, vagyis a 895 elé keltezhető keleti párhuzamoké. A természettudományos vizsgálatok által nyújtott perspektívák A precíz kronológia a régészeti kutatás sine qua non-fa, így leletösszefüggések nélküli tárgyaknál rendkívül nehéz megállapítani, hogy 895 előtt vagy után kerültek földbe. Ez a hagyományos (tipológiai) régészeti módszerekkel szinte 252
