Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Türk Attila – Langó Péter: A magyarság korai történetének régészeti emlékei a legfrissebb leletek fényében
A MAGYARSÁG KORAI TÖRTÉNETÉNEK RÉGÉSZETI EMLÉKEI A LEGFRISSEBB... megválaszolhatatlan kérdés hívja fel a figyelmünket az új természettudományos vizsgálatok (archaeogenetikai és anyagösszetételi vizsgálatok),16 valamint a radiokarbon keltezés széleskörű és értő használatának szükségességére. 16 Csedreki et al. 2015. 17 Csősz et al. 2013; Szeifert et al. 2018. 18 Türk-Lôrinczy 2015. 19 Lifanov 2005; Sztasenkov 2009; Komar 2011. A régészeti hagyaték természettudományos módszerekkel történő mind teljesebb kiértékelése (pl. pontosabb időrend, genetikai kapcsolatok) azonban minőségi ugrást és információtöbbletet eredményez(het) a régészeti kutatásban. Egyszerre fontos a keleti emlékek és a 10. századi Kárpát-medencei temetkezések párhuzamos vizsgálata. A keleti régióból származó ásatag maradványok esetében azok pontos időrendjének meghatározását követően kerülhet sor az archeogenetikai vizsgálatokra.17 A Kárpát-medencei temetkezések esetében pedig a hangsúly azokra a sírokra esik, ahol az eltemetettek valószínűsíthetően még a honfoglalás előtt, a régebbi szállásterületen születtek, de már a Kárpát-medencében hunytak el. Ezektől a síroktól, vagyis a honfoglalók csontanyagának vizsgálatától számos új eredményt remélhetünk, azonban annak eldöntése megítélésünk szerint jelenleg gyakorlatilag csak a 14C-es kormeghatározás segítségével lehetséges.18 Etelköz és a szubbotci-típusú leletkor A magyarok elődeivel kapcsolatba hozható legfrissebb konkrét régészeti eredményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze. A kutatás jelen állása szerint azt tapasztaljuk, hogy az Urál és a Kárpátok közötti régió hagyatékában kezdenek kirajzolódni olyan jól körülhatárolható lelőhelycsoportok, amelyek egyszerre mutatnak kapcsolatot a Kárpát-medence, illetve a Volga-Urál régió kora középkori hagyatékával.19 Ezek alapján újabb adatok vonhatók be a magyarok elődeinek feltételezett vándorútjának vizsgálatába, másrészt hiányuk segíthet kizárni azokat a területeket is, ahol az intenzív kutatás ellenére máig nem ismerünk ilyen jellegű régészeti leleteket. 253
