Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
M. Lezsák Gabriella: A magyar őstörténet kaukázusi forrásai
MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI MŰHELYBESZÉLGETÉS Szabados György történész is úgy véli, hogy a magyarság „mitikus őstörténeti területe” a Kaukázustól északnyugatra elterülő kelet-európai steppe, vagyis „írásos hagyományunk nem gyámolítja egy Urál-vidéki őshaza képzetét: más összefüggésben szól a magyarok ottani jelenlétéről”.78 A középkori magyar krónikák eredethagyománya, a nyelvészeti adatok és az újabban előkerült régészeti leletek alapján legutóbb Kerényi Bálint történész összegezte a kérdést: „A magyar nyelv korai onogur-bolgár szavai őstörök hangalakot mutatnak, ami e nyelvi réteg kialakulásának kezdetét az 5-6. századra datálja. Ugyanez a helyzet a magyar nyelv iráni-alán szavaival is. A magyarság 5-7. századi tartózkodási helyét tehát csak oda lokalizálhatjuk, ahol a magyar törzseket e két népesség részéről egyaránt jelentős nyelvi és kulturális hatás érhette, ami jelen ismereteink szerint kizárólag a Fekete-tenger északkeleti partvidékén és a Kaukázus előterében valósulhatott meg. A bolgár és alán eredetű nyelvi anyag alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy e kapcsolatok legalább évszázados időléptékben mérhetők, illetve, hogy az onogur ó-bolgár és alán népesség a magyarság etnogenezisében és a 9. század elején a kazároktól függetlenedő és a forrásokban megjelenő Magyar Törzsszövetség megszervezésében meghatározó tényezőként vett részt. Ezt a nyelvészeti és történeti adatokon kívül a magyar történeti hagyomány autentikus elemei is tanúsítják.”79 78 Szabados 2017, 14. 79 https://www.academia.edu/41387900/Az_%C3%BAjabb_kelet-eur%C3 %B3pai_r%C3 % A9g%C3% A9szeti_leletek_alapj %C3 % A1 n_ felv%C3%Alzolt_T%C3%BCrk_Attila-f%C3%A91e_korai_magyar_t%C3%B6rt%C3%A9neti_narrat%C3%ADva_kritik%C3%Alja 80 Nagy 1894, 79-95; Thúry 1897b, 292-293; Munkácsi 1905, 65-85; Szádeczky-Kardoss 1917, 369-370; Gombocz 1921, 15-19; Moravcsik 1930, 103; Németh 1930, 160; Czeglédy 1945, 53; Györffy 1993, 54; Bendefy 1999., stb. A fentiek alapján láthattuk, hogy az elmúlt évszázadokban több olyan lényeges megállapítás is született, amely egy adott időszakban a magyarság déli, Kaukázus-térségi jelenlétét valószínűsíti. E jelenléttel az írott források szerint már legalább az 5. századtól számolhatunk az Azovi-tenger (Meótisz) térségében, a Kubán-vidéken és a Kaukázus északi előterében.80 Attila halála (453) után fiával, Irnekkel a hunok egy része a Kárpát-medencéből erre a területre 210
