Neparáczki Endre (szerk.): Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés - A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 20. (Budapest, 2020)
Szabados György: A magyar őstörténet mint történettudományos kérdés
A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET IVI I N T TÖ R T É N E T T U D O IVI A N YO S KÉRDÉS nek, kancatejet és vért isznak. Lovakban és fegyverekben bővelkednek, és igen bátrak harcban. A régiek hagyományaiból tudják, hogy ezek a magyarok tőlük származnak, de hogy hol vannak, nem volt tudomásuk róla.”42 42 Tatárjárás 119. (Györífy György fordítása.) V. ö. Szentpétery, SS Rer Hung II, 539-540. 43 Az útvonalat meggyőzően rekonstruálta Bendefy László: Ottó testvér 1231-1234. évi utazása. Bendefy 1945, 222-236. Ebből egyedül a 895 körüli besenyő támadás és az annak folyományául feltüntetett magyar szétválás gondolatával nem tudok egyetérteni. Nézetem szerint a IX. század végén nem volt magyar-besenyő háború, mivel az idevágó két forrásadatról úgy láttam, hogy nem állja ki a történeti kritika próbáját. Szabados 2011, 134-159. Ilyenformán a magyar szétválás csak máskor lehetett, amint azt itt korábban felvetettem. 44 Szentpétery, SS Rer Hung II, 541. 45 Thúry József egyenesen a történeti kritika mellőzéséből született hiedelemnek tartja, hogy a Kárpát-medencét elfoglaló magyarok a Volga és a Káma folyók vidékén lévő ún. Nagy-Magyarországból mint őshazából eredtek volna. Thúry 1896, 680. Annak lakói szerinte „a magyarság zömétől elszakadva valami okból felköltöztek, vagy felszoríttattak arra az északi tájra.” Uo. 909. E gondolatának mérlegelése egy másik tanulmány tárgya lehetne, itt mindenesetre annyi jegyezhető meg, hogy okfejtése egybevág a csodaszarvas-monda földrajzi szemléletével. 46 Gombocz 1923-1927, 16-19. Ottó és Julianus útvonalából egyértelműen kitetszik, hogy a „szabir” magyarság nem azonos az Etil (Volga) folyó mellett fekvő Régi Magyarország lakóival. Ottó testvér társaival tengeren és szárazföldön (per mare, per terras) haladt, vagyis a Kárpát-medencéből keletre lakó „szabir” magyarok irányába, s nem északkelet felé, amerre Régi Magyarországot tenger érintése nélkül is el lehetett volna érni. Megfelelő földrajzi ismeretek híján Ottó csupán egy kerülőutat tudott elmagyarázni követőinek; Julianus testvér is a Kaukázus vidéki magyaroktól értesülhetett a Volga menti magyarokról.43 Nem véletlen ezért, hogy amikor vissza akart indulni Ungaria Magna földjéről, az ottani magyarok „kitanították egy másik útra, amelyen gyorsabban célhoz érhet”,44 és ez a gyorsabb út a mordvinok területén, Oroszországon és Lengyelországon keresztül vezetett haza a közép-európai Magyarországra. Nem tudni, hogy ez a magyar népegység évszázadokkal korábban hol lakott, csak azt, hogy az 1230-as évekre már a Volga mentén élt,45 s területüket nem sokkal később Iohannes de Plano Carpini, Benedictus Polonus és Willelmus Rubruk Baskíriával azonosította.46 Amint a Kaukázus-vidéki, úgy a baskíriai magyarok létszámát sem tudhatjuk. A Julianus első útjáról írt jelentés 121