Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Hivatalának iratai 1871-1949, Segédlet (Budapest, 2006)

Bevezetés

Később a közoktatási igazgatás több szakágazatra vált szét (tanügyigazgatás: népiskolai és középiskolai igazgatás; „magasművelődési” igazgatás: felsőoktatás, tudománypolitika; közművelődési igazgatás: benne a művészeti, iskolán kívüli népművelési és testnevelési igazgatás).

Az elnöki osztályon kívül ekkor nyolc ügyosztály tartozott a minisztériumhoz, ez a szám 1896-ban tizenkettőre emelkedett. 1918 és 1944 között gyakran történtek átszervezések, ekkor az ügyosztályok száma 14 és 20 között mozgott. Az 1933-34. évi átalakításokkal az ügyosztályokat nagyobb ügyköröket átfogó csoportokba sorolták, majd az 1938 és 1944 között lezajlott több átszervezés folyamán a csoportokat főcsoportokba vonták össze.

Az iratok irattári besorolása a következők szerint zajlott: 1928-ig tételalapszámos központi iktatási rendszert alkalmaztak, majd 1929-ben megszüntették a központi iktatást, és áttértek az osztályok szerinti iktatásra.

Természetesen a Magyar királyi I. számú Festészeti Mesteriskolára (alakult: 1883), a Magyar királyi II. számú Festészeti Mesteriskolára (alakult: 1897), a Magyar királyi Női Festőiskolára (alakult: 1875), a Magyar királyi Szobrászati Mesteriskolára (alakult: 1897) és az Országos magyar királyi Iparművészeti Iskolára (alakult: 1880) vonatkozó levéltári forrásokat is figyelembe kell vennünk. A VKM- en belül a „Művészeti iskolák” között sorolták fel őket, az alábbi rangsor szerint: I. számú Festészeti Mesteriskola, II. számú Festészeti Mesteriskola, Női Festőiskola, Szobrászati Mesteriskola, Mintarajzis- kola, Iparművészeti Iskola (1908).

Intézményünk történeti iratainak szempontjából a mai napig is kiemelkedően fontos szerepe van a Magyar Országos Levéltárnak, amely ennek a minisztériumnak és jogutódainak az iratanyagát hivatalból őrzi. Sajnálatos módon azonban az 1956-os forradalom során a Magyar Országos Levéltárat több találat érte, s a VKM iratainak nagy része ekkor semmisült meg a tűzvészben. Ekkor égett el a számunkra oly nagy jelentőséggel bíró Művészeti és tudományos ügyek 1872 és 1944 között keletkezett, 852 csomót és 146 kötetet számláló állaga.

7