Kiss József Mihály: A Magyar Képzőművészeti Főiskola Rektori Hivatalának iratai 1871-1949, Segédlet (Budapest, 2006)
Bevezetés
A forráspusztulás jellemzésére csupán egy adatot ragadunk ki. Az Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezde alapítólevele sem maradt ránk, így csak a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött, Pauler Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter által felterjesztett 1871. május 7-i javaslat és az aktához csatolt ügyiratok fénymásolata található meg levéltárunkban. Egyetemünk történetének forrásai más levéltárakban Általános források Mint már említettük, a legfontosabb forrásokat a Magyar Országos Levéltárban őrzik. A VKM iratanyagát ért súlyos veszteség után a minisztérium Elnöki osztályának, illetve néhány ügyosztálynak az iratanyagából maradtak fenn töredékek. Ezeket a K 305-ös jelű, Töredék iratok című fondban helyezték el (évhatár: 1871—1938). Közülük az I) Elnöki ügyek a) iratok 4. csomójában intézményünkre vonatkozó dokumentumok is vannak (A tanácsköztársaság alatt tevékenykedő pedagógusok és tisztviselők igazolási ügyei, 1919-1920). Az 5) Művészeti ügyek iratai közül a 147. csomóban található 1919. évi 17. tétel részben a Képzőművészeti Főiskola ügyeit tartalmazza, míg ugyanebben a csomóban a 19. tétel alatt a főiskola személyi ügyeit találhatjuk meg. A 150-152. csomóban az 1919. évi 27. tétel alatt a Tudományos és művészeti intézetek javadalmára vonatkozó iratokat helyezték el. Ezek a dokumentumok ugyan nagyrészt nem a mi intézményünkre vonatkoznak, feltárásuk azonban mindenképpen indokolt. A 153. csomó ugyancsak 1919. évi ügyiratokat tartalmaz. A 28. tételszám alatt a Tudományos és művészeti intézetek dolgozóinak illetménye és segélyezése tárgykör ugyancsak érinti intézményünket. A legnagyobb mennyiségű központi igazgatási iratanyag a K 636-os jelű, Egyetemek, főiskolák elnevezésű fondban maradt ránk. Itt az alábbi konkrét őrzési egységek áttekintésével juthatunk új információkhoz: 8
