Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Havasi Zoltán: A fejlesztő munka regionális megoldásai
INFORM felett. Az orvostudományok az egészségügyi miniszter által kapnak irányítást, aki fenntartója az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (OOIIKínák. Célszerűnek látszik a szakirodalmi tájékoztatást és annak számítástechnikai fejlesztési programját is úgy alakítani, hogy növelni kell a külföldi eredetű adatbázisok használatát és hazai — együttműködés - feldolgozáson alapuló adatbázisokat kell kiépíteni a vezető szakkönyvtári és tájékoztatási intézménybázison. Meggyőződésünk: nagy vezető szakkönyvtáraink, illetve nagy szaktájékoztató központjaink akkor képesek nagyobb hatásfokkal kibontakoztatni szakirodalmi tájékoztató tevékenységüket, ha a kutatás és fejlesztés szakterületi programjaihoz kapcsolódnak (ahogy erre pl. az AGROINFORM törekszik), vagy az országos kutatási főirányokhoz igazodnak, főként az alkalmazott kutatások alátámasztásában. Az alapkutatások szakirodalmi ellátása pedig legkézenfekvőbben az akadémiai könyvtári hálózatban képzelhető el az MTA legutóbbi közgyűlésén kijelölt három nagy kutatási tevékenység távlati vonalában: az anyagtudományi alapkutatásokban, a biológiai alapkutatásokban és a társadalomtudományi alapkutatásokban. A szakirodalmi tájékoztatás, általánosan a szolgáltatások ott jutnak el a kellő hatékonysági szintre, ahol a könyvtári kutatás atmoszférája megteremtődött, ahol ez a fejlesztés igényességét is ösztönzi, ahol van elegendő szellemi erő a hosszabb távra érvényes, kellő elméleti alapozással kidolgozott programokhoz. Ahol nem pusztán az ötletek dominálnak, ahol a gondolkodás tágasságával és a gondolkodás fegyelmével lehet számolni. Figyelembe veendő továbbá az egységes könyvtári-tájékoztatási rendszer kiépítésekor a hazai könyvtári rendszer sajátossága, vagyis az, hogy a nemzeti könyvtár a külföldi szakirodalom gyűjtését más központi szerepkörű könyvtárakkal együtt oldja meg, így a szakirodalmi tájékoztatási rendszer is csak e könyvtárak integrált szolgáltatásaira építhet. Ezekben a hetekben, hónapokban történik a könyvtár- és tájékoztatásügy VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó számítástechnikai programjának a kidolgozása. Egy szűkebb munkacsoport azon fáradozott, hogy néhány ágazatközi, országos jelentőségű feladatot tűzzön ki, központi adatbázisok létrehozását, továbbfejlesztését és igénybevételi feltételeit vázolja fel, indokolja és „méretezze". Foglalkozott a munkacsaoport szakterületi és területi „csomópontok" (könyvtárak és tájékoztatási intézmények) nemzetközi, külföldi és országos rendszerekhez csatlakozását és saját számítógéppel segített feldolgozási-nyilvántartási rendszereit megalapozó fejlestzéssel is. A központi számítógépes feldolgozások megoldása és a helyi nagy könyvtárak (elsősorban felsőoktatási és „A" típusú közművelődési könyvtárak) alkalmassá tétele a számítástechnika alkalmazására, felhasználására nyilvánvalóan összefügg, mert hiába épülnek a központi adatbázisok, ha azokból a felhasználó intézmények, illetve közvetítő intzémények csak hagyományos formájú szolgáltatásokat tudnak fogadni. 3. Lehet-e országos szakirodalmi tájékoztatási rendszerrel számolni, ha nem kap elegendő hangsúlyt a regionális fejlesztés? Több, mint húsz éve megfogalmaztuk már idevágó könyvtárpolitikai felismeréseinket. A főváros és a vidék közötti kulturális különbség felszámolására irányuló törekvésekben ésszerű bizonyos lépcsőzetességgel, fokozatossággal számolni, ezért célszerű továbbfejleszteni hagyományos vidéki kulturális 51
