Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1984 (Budapes, 1986)
A XVI. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Dr. Havasi Zoltán: A fejlesztő munka regionális megoldásai
DR. HAVASI ZOLTÁN az Országos Széchényi Könyvtár mb. főigazgatója A FEJLESZTŐ MUNKA REGIONÁLIS MEGOLDÁSAI 1. Lehet-e fejlesztésről szólni a kutatás említése nélkül? Nem lehet. Tudományos kutatás és kísérleti fejlesztés minden rendszeres és alkotó munka, melynek célja az ismeretek gyarapítása és ezen ismeretek hasznosítására új alkalmazások kidolgozása. A K+F tevékenység egyes típusainak megkülönböztetésére általánosan, ismert — UNESCO ajánlásokban is megfogalmazott — definíciók vannak. Az alapkutatásokkal, az alkalmazott kutatásokkal, a kísérleti fejlesztéssel összefüggő átfogó és részletezett meghatározásokból egyaránt nyilvánvaló, hogy az alkotó és újító elem alapvető tényező. Ez a sajátosság közös a tudományos kutatásban és a kísérleti fejlesztésben. Ezekhez járul kiegészítésként további két tényez*: egyik a tudományos módszerek alkalmazása, másik az új ismeret létrehozása. Nem először mondjuk, hogy a hazánkban is megélénkült tudományelméleti vizsgálódások (de a vezető könyvtárosok által már korábban kifejtett nézetek is) megvilágították azt az utat, azokat a fokozatokat, amelyen és amelyeken át az emberi intellektuális aktivitás eljut a legegyszerűbb gyakorlattól a legbonyolultabb tudományig. Megkülönböztették a kutatás fő típusait is: alaptudományi kutatást, alkalmazott kutatást és műszaki fejlesztést jelölve meg. A különbözőségeket jól látva, az egyes fokozatok és típusok közötti elvi különbségeket nem összemosva, jó tudni, hogy nincsenek éles határok az emberi tevékenység különféle területei között, az egyes kutatási típusok sem különülnek el élesen a gyakorlatban. Nem különülnek el ma már mereven a tudományos tevékenység alkotó elemei sem egymástól. A tudományos kutató munkát is egyre inkább úgy fogjuk fel, mint a tudományos tevékenységnek egy részét, ágát, amely gyakran összefonódik a többi tevékenységgel, például a tudományos oktató vagy a tudományos tájékoztatási munkával. A könyvtárak közvetítő szerepük, híd szerepük betöltése közben sem csak szolgáltatásokat nyújtanak a tudomány és a termelési-gazdasági szférák között a technikai szakirodalom áramoltatásával, a művészeti-tudományos és a mindennapi élet struktúrái közötti kulturális transzmisszióival, de szakkönyvtáraink és vezető közművelődési könyvtáraink legjobban felkészült munkatársai át-áttörik a szervezeti burkokat, tudományos tevékenységük révén a kettős kapcsoltságok szálait erősítik, az intézményi (könyvtári) kötődés mellé a tudományos irányú (kutatóhelyekhez fűződő) kapcsoltságot kötik. Ily módon intenzívebben, magasabb hatásfokon szolgáihatják a célt, amely szerint: a könyvtárak tevékenységét még szorosabban össze keli hangolni a szolgáltatásokkal ellátandó tudományterületek, népgazdasági ágak, közigazgatási egységek soron levő és 49
