Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A szekciók ülései - „E” szekció. Témaköre: A levéltárak és a művelődés - Dr. Dóka Klára: Beszámoló az „E” szekció munkájáról

A közművelődési munka fontos része a tudományos kutatók tájékoztatása és kiszolgálása is. Sajnosa levéltár gyűjteményéből hiányoznak a polgári kori vármegyei iratok, amit a legtöbb érdeklődő keres. A forrásbázist elsősorban a vonatkozó minisztériumi iratok mikrofilmezésével igyekeznek pótolni, amiből már 37 000 felvételük van. A szakkönyvtárban 5000 művet, kb. 12 000 kötetet őriznek, és jelentős az említett képeslap gyűjteményük is. Az elmúlt évben 298 db kéziratos térképet sikerült restauráltatni, és a tervek konzerválása is megindult. Elősegíti a közművelődési munkát, hogy a levéltárban másológép áll rendelkezésre. A közművelődés körébe sorolható az iratkezelési kultúra emelése, az irattárosok oktatása, nevelése is. Meg kell értetni a gyűjtőterületen, hogy a rendes iratkezelés nem ellensége a termelésnek, hanem segítője. Az irattárban őrzött anyag teljes egészében érték, amit a jogszabályokban előírt ideig meg kell őrizni. Nem engedhető meg az, hogy az értékesebb darabokat kiemeljék, házi adattárba vagy "múzeumba" helyezzék, és ha nem jutnak el szaklevéltár alakításáig, ezeket teljesen elzárják a történeti kutatás és a közművelődés elől. A Veszprém megyei Levéltárban a közművelődési munka gerincét a kiadványmunka jelenti, bár e területen lemaradtak a többi levéltár mögött. 1978-ban és 1982-ben két jelentős kiadványuk jelent meg: az egyik a középkori Veszprém megyével, a másik a felszabadulás utáni igazgatástörténeti kérdésekkel foglalkozott. Jelenleg nyomdában van a 'Tanulmányok Veszprém megyei múltjából" című kötet, és készülnek az egyes országleírások, statisztikák kiadásai (pl. II. József féle Landesbeschreibung, Bél Mátyás országleírása, Pesty Frigyes helységnévtára, 1696-os, 1715-ös, 1720-as összeírás Veszprém megyei része stb.). Sajnos a történeti olvasókönyv késik. Somfai Balázs ezután a levéltár kiállításairól számolt be. Céljuk az, hogy eredeti anyagot mutassanak be, ugyanakkor a dokumentumok biztonságban legyenek. A levéltár folyosóján évente két kamarakiállítást helyeznek el, amelyek elsősorban egy-egy évfordulóhoz kapcsolódnak, vagy tematikus összeállítások (pl. emlékkiállítás a tanácsok megalakulásáról, az 1893-as veszprémi tűzvészről, a hegyközségek statútumaiból stb.). A múzeum és a művelődési ház kiállításait iratok kölcsönzésével segítik, és bemutatnak eredeti dokumentumokat közművelődési előadások alkalmával is. Fontos szerepet kapnak a csoportos foglalkozások. A levéltárat alkalmi csoportok gyakran felkeresik; a szocialista brigádok munkásainak, a Veszprémbe kirándulóknak, vagy konferenciák résztvevőinek a levéltár értékes iratait, védett bútorait és korszerűen berendezett raktárait mutatják meg. A levéltár munkatársai szerepet kaptak az ifjú történelembarát klubok vezetésében, azonban nem értek el megfelelő eredményeket. A 3 évvel ezelőtt alakult klubok célja a történelemoktatás segítése volt, amihez a levéltár munkatársai többéves programot készítettek. A csoportok létszáma azonban a növekvő útiköltségek és az érdektelenség miatt egyre inkább fogyott. A megoldás megyei helytörténeti kör megszervezése lenne, állandó tagsággal, azonban erre még nincs lehetőség. A közművelődési munka során a veszprémi munkatársak külső előadásokat is tartanak. Bakonyoszlopon évek óta honismereti ifjúsági tábor működik a múzeum, művelődési ház szervezésében, ahol vannak "levéltáros" csoportok is. Tevékenységük azonban itt sem eredményes. A levéltár székhelyétől távol nem tudnak eredeti anyagokat be82