Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A szekciók ülései - „E” szekció. Témaköre: A levéltárak és a művelődés - Dr. Dóka Klára: Beszámoló az „E” szekció munkájáról
A Levéltári Napokon a szerkesztők visszajelzéseket kapnak a pedagógusoktól az egyes füzetek iskolai hasznosításáról. Munkásművelődés témakörben az üzemtörténeti kutatásokat, a brigádnaplók és visszaemlékezések gyűjtését a szakszervezetekkel közösen, azok anyagi támogatásával végzik. Az elmúlt évben e tárgyban tartott ülésük anyaga most jelent meg a szakszervezet gondozásában. Az iskola és levéltár kapcsolatai a honismereti munka területén gyümölcsöznek. Minél feljebb haladunk azonban az iskolarendszerben, a lelkesedés egyre csökken, a középiskolákban már csak ott működnek jól a honismereti szakkörök, ahol jó történelemtanárok vannak. A levéltárak közművelődési munkájához tartozik a vidéken megjelenő tanulmánykötetek szerkesztése, lektorálása, ami tulajdonképpen tudományos munka. Gyakran jönnek tanácsért a járási székhelyek vagy nagyobb falvak helytörténészei is, akiknek az alapinformációkat kell megadni. Nagy a jelentősége a helytörténeti kiadványok közül a megyei kronológiáknak, a műemléki topográfiáknak és a községi adattáraknak is. Kanyar József ismertette, hogy megkezdődtek a levéltárakban a Népfront történetére vonatkozó kutatások. Somogyban összeállítottak egy útmutatót, milyen fondokbarv érdemes adatokat keresni. A főispáni, alispáni, főszolgabírói (elnöki és bizalmas) iratok mellett felhívja a figyelmet az egyesületi és egyházi gyűjteményekre, valamint az élő népfrontiratokra, amelyek még nincsenek a levéltárak gyűjteményeiben. Somogyban és Baranyában a honismereti tevékenység során mozgalom bontakozott ki a régi földrajzi nevek megmentésére. E nevek a földrajzi névtárakból, sőt az újonnan készült térképekről is eltűntek, pedig azok végleges leradírozása nagy könnyelműség lenne. E munka kapcsán jobban fel kellene figyelniük a levéltáraknak az aprófalvas településekre. Kanyar József előadását az Országos Honismereti Akadémia ajánlásaival zárta, amelyre 1983 júliusában Kaposvárott került sor. Ezen ajánlások magukban foglalták a Somogy megyei Levéltár javaslatait a közművelődési munka továbbfejlesztésével kapcsolatban regionális és országos szinten (pl. községi adattárak készítése, földrajzi névanyag összegyűjtése, iskolai történelemtanítás segítése stb.). Az első korreferátumban Somfai Balázs részletes elemzést adott a Veszprém megyei Levéltár közművelődési munkájáról. Intézményük jelenleg is a legkisebb megyei levéltár: mindössze 3400—3500 fm iratanyagot őriznek, és 500 szervvel állnak kapcsolatban. A szakfeladatok elvégzéséhez 15 fős létszám áll rendelkezésre, ami eleve meghatározza a közművelődési tevékenységet is. Alapvető kérdésnek tartják Veszprémben, hogy minden városi lakos tudjon az intézményről, legyen fogalma, mi a levéltár. Az 1971 óta kiadott városi műsorfüzet 1974-től közli a vonatkozó fontosabb adatokat, a nyitvatartási időt, az ott látható kiállítás tematikáját, sőt az utóbbi időben a műsorfüzet fedőlapján egy-egy régi veszprémi látkép található a levéltár képeslap gyűjteményéből. A város lakói a sajtóból is értesülhetnek a levéltár munkájáról. Ezekben azonban sok a torzítás. A levéltárat felkereső lakosok - megfelelő kalauzolás mellett — megtekinthetik az épületet, tanulmányozhatják a kiállítást, részletes prospektust kapnak az ott őrzött iratanyagról és a fontosabb munkaterületekről. Az ügyfelek számára tájékoztatót állítottak össze, hogyan kell a beadványokat megfogalmazni, milyen adatokra van szükség a munkaviszony, tanoncidő stb. igazolásához. 81
