Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A XV. vándorgyűlés témája: A könyvtár és olvasója. Olvasóvá nevelés, a felhasználók és a könyvtár kapcsolata - A plenáris ülés előadásai - Sándor György: A tömegkommunikáció szerepe és hatása a könyvtárak és az olvasó kapcsolatában
SÁNDOR GYÖRGY, a Magyar Televízió mű sor igazgatója A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ SZEREPE ÉS HATÁSA A KÖNYVTÁRAK ÉS AZ OLVASÓ KAPCSOLATÁBAN A művelődés alapproblémái sokszor a művelődés bizonyos eszközeinek ellentmondásaiban jelentkeznek. Ennek bizonyítására vessünk egy pillantást a közelmúltba: húsz esztendeje, 1963-ban például az volt a fő gond, hogyan oldja meg az ország az elodázhatatlan gazdasági korszerűsítést, a társadalmi szerkezet átalakítását, és mit segíthet ebben a művelődés? Ma már látjuk, ezek voltak az igazi kérdések. Mi akkor, 1963-ban egy Salgótarjánban tartott népművelési konferencián azon vitáztunk, hogy abban az időben első, bátortalan lépéseit tevő televízió, a már az egész országot átfogó rádiósugárzás, továbbá az egyéb audiovizuális eszközök elterjedése valóban az olvasás, a könyv végnapjait, a népművelés élő formáinak feladását jelentik-e. Mentségünkre szóljon, hogy McLuhan jóslata a Gutenberg-galaxis végéről akkoriban világszerte divatos vitatémája volt az értelmiségnek, és mi éppen azokban az években kapcsolódtunk be újra a tágabb világ szellemi áramlataiba. Talán azt is felhozhatjuk az ott vitázok mentségére, hogy a húsz év távlatából visszatekintve — mértéktartó válaszokra jutottunk: megállapítottuk, hogy minden új közlési eljárás elterjedése hasonló riadalmat váltott ki az elmúlt évezredek során. Az új közlési eljárások (a beszéd, az írás, a nyomtatás, az elektronikus médiumok) mindig a nagy társadalmi változások velejárói. Az új eljárások sohasem szüntetik meg a régebbieket, de a társadalom új szükségletei átrendeződést hoznak létre, az információáramlás jelentős kibővítését követelik. Akkori válaszaink teoretikusak voltak, a múlt társadalmi és az azzal járó kommunikációs forradalmainak történeti tapasztalataira épültek. Azóta viszont adatokkal is bőven rendelkezünk. Mit mutatnak például a mai statisztikák? A tömegkommunikáció elterjedése valóban az elmúlt két évtized szembetűnő jelensége. Hazánkban csaknem minden családban van rádió, sőt a rádiókészülékek 5 millióra becsült száma jelzi, hogy ez a közvetítési eszköz már nemcsak az otthonokban szolgálja tulajdonosait — mégpedig egyre inkább személyenként —, hanem a járműveken és számos munkahelyen is ott van. 2 900 000 körül jár a tévé-előfizetők száma. Több családban már két készülék is van. A lakosság 90—95 százaléka rendszeresen televíziózik, rádiót hallgat. Ismeretes a lemezjátszók, magnetofo30