Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)
A XV. vándorgyűlés témája: A könyvtár és olvasója. Olvasóvá nevelés, a felhasználók és a könyvtár kapcsolata - A plenáris ülés előadásai - Sándor György: A tömegkommunikáció szerepe és hatása a könyvtárak és az olvasó kapcsolatában
nok széles körű elterjedése, sőt a képmagnók számát is vagy félszázezerre becsülik. Ezek az adatok az európai országok középmezőnyében jelölik ki helyünket. Hazánkban is létrejött tehát az elektronikus kommunikációs eszközök új rendszere, s az emberek naponta 2—3 órát fordítanak tv-nézésre, rádió ha Ugatásra; ünnepeken még ennél is többet. Hogyan alakult ugyanebben az időszakban, azaz 1963 és 1983 között a könyv és az olvasás helyzete, miféle változásokat figyelhetünk meg? A könyvtári látogatók száma fényegében nem változott. A könyvtári szolgáltatások egy része iránt az érdeklődés valamit talán erősödött is, miközben a könyv üzleti forgalma az áremelkedésektől függetlenül több mint a kétszereséYe nőtt. Több embernek van ma otthoni könyvtára, többen is olvasnak, ám a statisztikák szerint valamivel kevesebb időt fordítanak olvasásra, mint korábban. Megváltozott az olvasmányok összetétele is. Talán éppen a képernyő kínálata miatt kevesebb szórakoztató irodalmat, több dokumentumkötetet, ismeretterjesztő művet vesznek az emberek a kezükbe. Ugyanezt a tendenciát mutatják az időszaki kiadványok adatai is, amelyek a folyóiratok és a helyi sajtó előfizetői táborának szembetűnő növekedéséről tanúskodnak. A színházak látogatottsága nem esett vissza, a moziké viszont a felére csökkent. A művelődési házakban kevesebb szórakoztató előadást rendeznek, viszont nőtt az ismeretterjesztő előadások és a különböző klubok látogatottsága. Az adatok tükrében úgy látszik, hogy beigazolódott az 1963-ban vallott feltevés: az új közlési eszközrendszerek nem okozzák a korábbiak megszűnését. A mi esetünkben a bővebb információáramlásra igényt tartó új társadalmi rétegek, területek, országrészek sürgették az új eszközök terjedését. Azt is igazoltnak vehetjük, hogy bizonyos értékrendváltozás, átszerveződés a művelődésben, az olvasásban is megfigyelhető. Egészében azonban leszögezhetjük: tévedtek, akik már ezekre az évekre jósolták a Gutenberg-korszak végét. A könyv, az olvasás, ha bizonyos változásokkal, de ma is a művelődés alapvető forrása, társadalmi presztízse nem csökkent. (S ez a megállapítás akkor is igaz, ha az olvasás minőségi és mennyiségi tényeivel nem lehetünk elégedettek.) Együtt a művelődésért - nagy változások előtt A könyv helyzetét természetesen nem egyetlen tényező határozza meg, és a tömegkommunikáció elektronikus ágának hatásában is mélyebb gazdasági-társadalmi mozgások tükröződnek. Mégsem szabad lebecsülnünk azt a hatást, amit például a könyv és az olvasás pozícióinak erősítése érdekében tettek és tehetnek az új közvetítési rendszerek. Mi Magyarországon elég korán felismertük, hogy az ostoba konkurrencia-harc mekkora károkat okozhat a közös törekvések megvalósításában, ezért az együttműködés olyan változatos módszereit kerestük, mint amilyenek a könyvismertetések a megjelenő új könyvekről; a Nyitott könyv nevű új sorozat a televízióban; s a legkülönfélébb ajánlóműsorok, a könyvvel, a könyvtárakkal kapcsolatos vetélkedők, játékok a rádióban; az ismertterjesztő műsorokhoz kapcsolódó könyvajánlások — ez utóbbiak különösen a gyermekek körében hatásosak -;a legnépszerűbb (rádiós és televíziós) sorozatok és a könyvkiadók terveinek egyeztetése (például a Shakespeare-sorozat); a legérdekesebb rádió- és tévéműsorok könyvalakban való megjelentetése (évi 10-14 könyv); a könyvtárhasználat oktatása az 31
