Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1983 (Budapest, 1984)

A XV. vándorgyűlés témája: A könyvtár és olvasója. Olvasóvá nevelés, a felhasználók és a könyvtár kapcsolata - A plenáris ülés előadásai - Rátkai Ferenc: A könyvtárak feladatai és lehetőségei a művelődés rendszerében

hozná. Elismeréssel kell említenünk a rádiót, amely szinte naprakészen, olykor a szaksajtónál is bátrabban foglalkozik a könyvtárügy és persze a könyvolvasás kérdéseivel. A társadalmi figyelem élénkítését szolgálná, ha az érintett fenntartók, a tanácsok és a szakszervezetek illetékes fórumai gyakrabban tűznék napirendre egy-egy terület vagy üzem könyvtárának működését, a könyvtári ellátás helyzetét. Sajnálatos, hogy néhány megyében és városban több éve nem került erre sor. ígérhetem, hogy a Művelődési Minisztérium — mint ágazati felelős — azon lesz, hogy ösztönözze az említett szerveket és intézményeket a könyvtárakkal való foglalkozás erősítésére. A könyvtárak iránti figyelem felkeltése persze csak az első lépés. Igazából arról van szó, hogy egész társadalmunkat, annak valamennyi rétegét és egyedét megtanítsuk arra, hogy a saját és az egész társadalom érdekében éljen, s miképpen éljen a könyvtári rendszer szolgáltatásaival. Ezért hiába a tömegkommunikációs intézmények jóindulata, a fenntartó és a felügyeleti szervek fokozott törődése, ha maguk a könyvtárosok nem vállalják az egész népre kiterjedő — talán nem használok nagy szavakat —, egy másik alfabetizációval felérő könyvtárhasználati propaganda, oktatási, népművelési akcióprogram érdemi teendőit és szervezését. Sokakkal együtt meggyőződésem, hogy az embereknek létérdekük a könyvtárhasználat, mert lényegesen megkönnyíti nekik az életben való eligazodást, a szakmai előrehaladást, önmaguk lehetőségeinek valóra váltását. Ezért nem "népboldogítás" a könyvtárhasználat megtanítása, hanem alapszükségletek igényként való felismertetése. Hatalmas lépést tettünk ebben az irányban az új iskolai tantervekké/, amelyek nagymértékben építenek a könyvtár szolgáltatásaira. A könyvtárosok, de mondhatom: a legjobb pedagógusok régi vágyálma teljesült ezzel. Rendelet, irányelv, tanmenet született már azzal a céllal, hogy a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt elengedhetetlen legyen a könyv, a könyvtár használata. A szabályozás szükséges ugyan, de nem elégséges ahhoz, hogy gyerekeink már az általános iskolában megszokják: a könyvtár használata nélkül nem lehet jó dolgozatot, házi feladatot írni, dicséretesen felelni, s később egy-egy szakmai problémát megoldani, a világban és a társadalomban tájékozódni, vagy akár a kiskertet művelni. Az iskolai és a közművelődési könyvtárosok összefogására, az oktatásügy és a közművelődés fenntartóinak és irányítóinak fokozott gondoskodására van szükség ahhoz, hogy olyan könyvtárak álljanak minden iskolás rendelkezésére, amelyek alkalmasak is lesznek minderre. Nem elég, ha csak az általános és a középfokú oktatás fordít erre különös figyelmet. Számos egyetemi és főiskolai könyvtárunk tapasztalata arra int, hogy fontos feladat az egyetemi és a főiskolai hallgatók szakirodalmi forrásismeretre való megtanítása. A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára jó eredményeket ért el ezen a téren. A tartalmi és a szolgáltatási struktúra életszerű, természetes fejlődéséhez hozzátartoznak az eleven kapcsolatok a környezettel. Ezek már ma is, a jövőben pedig még inkább befolyásolják a könyvtárnak a kulturális, oktatási, információs infrastruktúrában betöltött szerepét. A könyvtáraknak továbbra is együtt kell működniük más művelődési intézményekkel, szolgáltatásaikkal is felerősíteniük a partnerintézmények tevékenységének hatásfokát 15