Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A szekciók ülései - 5. Ifjúsági könyvtári szekció. A pedagógusok információellátása - Futala Tibor: A pedagógusok információellátása és a könyvtárak

bibliográfiák hosszabb sora. Nincs kétségem afelől, hogy az, aki valóban használni akarja ezeket, ezt utánjárás nélkül vagy némi utánjárással megteheti. Külön örömömre szolgál, hogy az A típusú könyvtárakat követően a B típusúakban is napirendre került — tanúskodik róla a szombathelyi Megyei Könyvtár munkatársának, Engli Katalinnak cikke (Könyvtáros, 1982/4.sz.) — a tájékoztatási kiadványokkal való minél hiánytalanabb ellátottság kérdése is. Nyilvánvaló, hogy a pedagógiai információ említett termékei az ebbéli törekvésekben igencsak előre soroltatnak, úgyhogy holnapholnapután már minden bizonnyal tényként állapíthatjuk meg: a pedagógiai információ hazai termékei az A és B típusú könyvtárakban kurrensen és visszakereshetően egyaránt megtalálhatók lesznek. Csakhogy a hazai kiadványokon és szolgáltatásokon kívül vannak a nem hazai és a nem hagyományos technológiával készült termékek, a mágnesszalagok és az online adatbázisok. Ami a mágnesszalagokról történő szelektív információterjesztést illeti, e tekintetben az utóbbi néhány év folyamán Magyarország is felzárkózott az információellátásban fejlettebb országokhoz. A Hazai szakirodalmi számítógépes információkereső szolgáltatások (Bp. 1981. OMKDK-ÉTK) c, 1981-ben megjelent tájékoztató szerint a magyar könyvtárak és információs intézetek 25 ilyen adatbázis működtettek, és további 13 működését készítették elő. Ezek között azonban hiába keressük a már említett ERIC szalagos változatát, mint a pedagógiai információszolgáltatás "conditio sine qua non"-ját, pedig a Könyvtári Figyelő már az 1978. évfolyamában olyan szellemben írt róla, hogy "az ígéret földje karnyújtásnyira van". Egyébként a hazánkban funkcionáló adatbázisok egyike sem pedagógiai, mindössze a SCI-nek (Science Citation Index = tudományos hivatkozások mutatója), a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában pergetett adatbázisnak van némi pedagógiai leágazása, az is inkább a pedagógiai határterületeket illetően. Ezen felül a bevezetni szándékolt adatbázisokból csupán az ugyancsak az Akadémiai Könyvtár tervezte FRANCIS-nek (French Retrieval Automated Network for Current Information in Social and Human Sciences = francia társadalomtudományi folyamatos automatizált visszakereső hálózat) esik "gyűjtőkörébe" a pedagógia, ám ez sem kizárólagos, "virtigli" pedagógiai adatbázis. Hogy terheli-e mulasztás az OPKM-et az ERIC szalagjainak mindmáig elmaradt meghonosítása miatt, ne firtassuk. Annyit azonban megjegyzek, hogy megítélésem szerint az OPKM mindig monumentális információs rendszerben gondolkodott, nem pedig az egyes korszerű szolgáltatások minél gyorsabb megvalósításában, amihez nem rendszert kell teremteni, hanem piacot. Másfelől azonban azt is tudni kell: az idegen nyelven szóló szolgáltatások piaca azért mindenképpen eléggé korlátozott lesz, mégha pedagógusaink között szép számmal találhatók idegen nyelvszakosak is, nem is említve az anyagi nehézségeket, amelyek abból erednek, hogy nincs mögötte se pénztermelő ipar, se mezőgazdaság. Az anyagi gondok még nagyobbak, ha a korszerűbb lehetőségeket, a távoli adatbázisok online lekérdezését vesszük. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében (MTA SZTAKI) és máshol már most is vannak ilyen lekérdezési lehetőségek, 98