Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében
int, hogy nem szabad elhanyagolnunk az információkeresésre alkalmas hazai adatbázisok fejlesztését sem, különösképpen pedig arra, hogy gyorsítani kell a szocialista országok együttműködő információs rendszereinek technológiai fejlesztését, online elérhetővé kell tenni a szocialista országokban létrehozott adatbázisokat. A hazai online szolgáltatás szervezeti elvei Van tehát elképzelésünk arról, hogy az információs szolgáltatások rendszerébe hogyan illeszkedik bele az online információkeresési és -szolgáltatási lehetőség. Nyilvánvaló azonban, hogy lennie kellene bizonyos elképzelésünknek arról is, hogy e szolgáltatás hazai szervezete hogyan alakuljon. Vajon a tízmillió terminál országává váljunk-e, ami természetesen az elméleti határeset lenne, hiszen a lehetőségek elvben 0-tól 10 millióig terjednek. E határeset — szervezeti elveink jelenlegi tisztázatlanságát figyelembe véve — tréfaként megemlítendő, hiszen valami hasonlóhoz vezetne, ha minden használó a maga terminálján magának keresne. Kétségtelen, hogy a magyar tudományos-műszaki tájékoztatás hagyományos szolgáltatásaival nem sokat léptünk előre afelé, hogy információs rendszerünk és szolgáltatásaink racionálisan legyenek szervezve, sőt, időnként sokat léptünk vissza is, még a legeslegutóbbi idők fejleményei sem mutatták azt, hogy racionálisan, munkamegosztáson, együttműködésen alapuló módon akarnók felépíteni információszolgáltató rendszerünket. Miért reméljük akkor, hogy az online szolgáltatások esetében racionálisabb módon fogunk dönteni? Nemcsak azért, mert eleve optimisták vagyunk, hanem azért, mert éppen az ország jelenlegi közgazdasági adottságai miatt remélhetően olyan kényszerhelyzetbe kerültünk, amelyben az online lehetősége nem magasabb szinten újratermelt információs káoszt, hanem józanságot és szervezettséget eredményez. Lássuk először, hogy mik az elvi lehetőségei annak a felhasználónak, aki információigényének kielégítése érdekében online kapcsolatba akar lépni valamelyik vagy több nagy online központtal (adatbázis-terjesztővel). Az egyik lehetőség az, hogy a felhasználó intézmény szerződést köt a megfelelő külkereskedelmi szerveken keresztül a megfelelő külföldi online központtal (adatbázis-terjesztővel), majd kiépül a megfelelő vonal, vagy lehetőség van a megfelelő vonalhoz kapcsolódni, és ezután, ha információigényük lép fel, akkor annak rendje és módja szerint a felhasználó és — szükség szerint — egy olyan segítője, aki nyelvileg, szakmailag, terminológiailag, a keresési stratégiát illetően stb. tisztában van azzal, hogy hogyan kell keresni, leül a terminál elé és információt keres. Elvileg nyilván elképzelhető lenne, hogy minden magyar felhasználó intézmény, ahol ilyen igény fennáll, kapcsolatba lépne az adatbázis terjesztő online központokkal, de nem hiszem, hogy ez lenne a követendő út. Célszerűbb lenne, ha létrejönne — részben szakterületi, részben területi szervezési alapon vagy szakterületi szervezettel, de területi fiókhálózattal — igen korlátozott számú olyan hazai online szolgáltató és terjesztő központ, amelyek a megfelelő külföldi partnerrel szerződést kötnek, és amelyeknek az útján az információkeresés elvégezhető, méghozzá elvben háromféleképpen: 65
