Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében
Retrospektív információkeresés: behozhatatlan előnyben az online Térjünk át az izgalmasabb kérdésre, a másik szolgáltatás-típusra, és ez a retrospektív információterjesztés. Hadd bocsássam előre, függetlenül attól, hogy a gazdasági, gazdaságpolitikai, sőt, politikai tényezők ellenkező gyakorlatra vezethetnek: a nemzetközi, illetve külföldön létrejött, lényegében teljes adatbázisokban végzett eredményes retrospektív információkeresésre aligha van más lehetőség, mint a párbeszédes online információkeresés. E megállapítás jogosultsága elsősorban az adatbázis-szervezési adottságokból következik. A mágnesszalagos adatbázisok szekvenciális felépítésűek, vagyis ezeket végig kell vizsgálni minden kereséskor. Évekre visszamenőleg ezekben a havi vagy kéthetenkénti "adatbázis-szeletekben", vagy ezek összességében egyáltalán nem lehet gazdaságosan az információt keresni, ezt jelentős adatbázisból sem nálunk, sem külföldön nem is csinálja senki. Hogy a keresést elfogadható ráfordítással lehessen végezni, az a feltétel, hogy ún. invertált fájlok álljanak rendelkezésre. Engedjenek meg néhány emlékeztető szót: gondoljanak arra, amit annak idején a kézilyukkártya-technika tanulásakor hallottak a dokumentumonkénti és az ismérvenkénti rendszerekről: a szekvenciális fájl dokumentumonkénti rendszer, az invertált fájl ismérvenkénti rendszer. A dokumentumonkénti rendszerek — függetlenül attól, hogy melyik hónapban hány peremlyukkártyát vagy hány rekordot tartalmazó mágnesszalagot "teszünk a végére" — az egyes "tételeket" tartalmuktól (vagy legalábbis a konkrét keresési ismérvektől) függetlenül sorrendben tartalmazzák. Ebből következik, hogy kereséskor az első lyukkártyától az utolsóig, vagy az első mágnesszalagon kapott első rekordtól az utolsó mágnesszalag utolsó rekordjáig minden tételt (a tétel keresőképét) össze kell vetni a keresőprofillal (a kérdés keresőképével). Az ismérvenkénti rendszerekben végzett kereséskor (fénylyukkártya, invertált fájl) viszont csak a mindenkori kérdés keresőképében foglalt fogalmak (deszkriptorok, kulcsszavak) rekordjait kell kezelni, az ott hivatkozott dokumentumok jönnek számításba mint — az összehasonlítás eredményétől függően — a releváns tételek, találatok. A retrospektív keresés tehát csak úgy oldható meg gazdaságosan, ha olyan kumulált és folyamatosan kumulálódó, valóban retrospektív adatbázis áll rendelkezésünkre, amelyben keresési ismérvenként tároljuk az adatokat. Elvileg, természetesen, ha behozzuk egy mágnesszalagos szolgáltatás egyes szalagjait, számítástechnikai feldolgozással "helyben" is lehetne invertált fájlokat készíteni, hiszen számítógépeink vannak, programozóink is vannak, sőt kész szoftverek is vannak erre a célra. Ennek azonban részben jogi, pontosabban szerzői jogi akadályai vannak: a folyamatosan szállított mágnesszalagok vételéről szóló szerződések egyike-másika ezt a műveletet kifejezetten tiltja, van, amelyik nem beszél róla, bár olyan is van, amelyik lehetővé teszi. Nem ez azonban a fő probléma, hanem ismét a gazdaságosság. Az invertált fájl előállítása, tárolása és folyamatos kumulálása költséges, és ugyancsak költséges háttértárolókat tesz szükségessé. A Lockheed ezt gyakorlatilag az egész világnak csinálja, de egymagában az Egyesült Államokban óriási igényt elégít ki (hallották tegnap az USÁ-ban működő terminálok számát), és ehhez jön még hozzá a világ többi része. Nyilvánvaló, hogy az ő esetükben az a költség, amit az invertált fájlokra épülő adatbázisok előkészítése jelent, 62