Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A szekciók ülései - 1. Műszaki Szekció. Az online szolgáltatások helyzete és a fejlesztés feladatai a műszaki tájékoztatásban - Vajda Erik: Az online szolgáltatások helye és szerepe az információs szolgáltatások rendszerében

arra a néhány tíz- vagy százezer vagy millió keresésre vetítve, ami ezekben az adatbázisok­ban folyik, tehát fajlagos költségként, egységköltségként jelentéktelen. Vessék össze mármost a mi információs igényeinket (ráadásul még alacsonyabb in­formációs kultúránkat is figyelembe véve) a világ igényeivel. És elvben ugyanazt a munkát kellene elvégezni, ugyanannyit kellene "befektetni" az egyik és másik esetben is. Vajon melyik a gazdaságosabb? Még ha e tőkés információterjesztők nagy profittal dolgoznak is, akkor is sokkal olcsóbbak lesznek, mint amennyibe maguknak kerülne az invertált fájlok "csináld magad mozgalma". "Hivatalosabban": a teljességre törekvő, a nemzetközi, illetve külföldi adatbázisokat felhasználó retrospektív információkeresés esetében, szervezési és gazdasági megfontolásokból kiindulva, nincs semmiféle alternatívája az online kapcsola­toknak. E fenti határozott megállapításunkat mindeddig tulajdonképpen egyetlen, noha igen jelentős körülmény indokolta: az invertált kereső fájlokat és soros dokumentumfájlt (fájlokat) tartalmazó adatbázisok létrehozásának költsége, illetve a létrehozott invertált fájlok kihasználásának hatása a gazdaságosságra. Valójában még számos körülmény bizo­nyítja a párbeszédes online információkeresés előnyeit a nemzetközi és külföldi adatbázi­sokban végzett teljes körű információkeresés szempontjából. Néhány ilyenre utalok a továbbiakban: a) A mágnesszalagok behozatala és az ezekre épülő adatbázis-szervezés szükségképpen rengeteg ballasztot hordoz magával, vagyis rengeteg olyan rekord érkezik be az or­szágba, amelyre nyilvánvalóan sohasem lesz szükség. Ezen nem változtat, sőt ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy sohasem tudjuk előre, mi az, amire szükség lesz, és mi az, amire nem. Engedjék meg, hogy ezt ne tudományos-műszaki, dokumentációs­információs jellegű adatbázisok példáján illusztráljam, hanem nemzeti bibliográfiai adatbázisokén. Tételezzük fel, hogy — követve az egyetemes bibliográfiai számba­vétel (UBC) és a nemzetközi MARC-hálózatra vonatkozó elgondolások elveit — a legfontosabb országok nemzeti bibliográfiáinak géppel olvasható adatbázisaira ala­pozott, központi szolgáltatást akarnánk kiépíteni, amely felszabadítaná hazai könyvtáraink jelentős részét a külföldi könyvek katalogizálásával kapcsolatos mun­kák nagy része alól, és egyben lehetővé tenné egységes, hiteles, szabványos bibliog­ráfiai tételek készítését e dokumentumokról, ideértve az OSZK központi nyilván­tartásait is. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy többé-kevésbé "véletlenszerűen" kell az ISBN vagy a hagyományos bibliográfiai azonosító adatok alapján számos nemzeti bibliográfiai nagy terjedelmű, sok tízezer vagy százezer tételből álló adat­bázisából (vagy ezek kumulációjából) megkeresni azokat az egyedi tételeket, ame­lyek a szolgáltatást igénybe vevő magyar könyvtárakhoz (illetve általában a magyar könyvtárakhoz) beérkeztek. Vajon gyakorlatilag elképzelhető-e ez nemzeti bibliog­ráfiák mágnesszalagjainak beszerzése és kumulálása útján? Nyilván nem. Elképzel­hető azonban akkor, ha az érdekelt könyvtárak, illetve a megfelelő központi szolgál­tatás — az OCLC használóihoz hasonlóan — online kapcsolat útján "hívja le" a szük­séges tételeket és csak azokat a megfelelő adatbázisból. Megfelelő példákat azonban számos más célú adatbázis esetében is találnánk, amelyek mind arról tanúskodnak, 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom