Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Huszár István: Társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások

désének folyamata, s az egyes társadalmi rétegeken belüli differenciálódás. Kutatásaink egyik érdekes következtetése, hogy ma már sokkal nagyobb különbségek figyelhetők meg egy-egy társadalmi osztályon belül pl. az életszínvonal tekintetében, mint pl. a munkásság és a parasztság között. A társadalmi osztályok és rétegek közeledésével elmosódnak a korábbi klasszikus osztályhatárok. A szocialista tulajdonviszonyok kialakulásával, a nagyüzemi mezőgazdaság ipari jellegének erősödésével megváltoztak a parasztságra korábban jellemző vonások. Ennek következtében pl. elméletileg fontos tisztázni a parasztság szociológiai és politikai értelmezését. Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében folytatjuk a társadalmi struktúrával kapcsolatos vizsgálódásokat, az intézet "A társadalmi struktúra, az életmód és a tudat alakulása Magyarországon" c. kormányszintű, hosszú távú kutatási program koordinátora és bázisintézménye. E kutatás újszerűsége abban van, hogy egyesíti a korábban önálló témaként vizsgált társadalmi struktúrát, életmódot és tudatot. E koordinált kutatással — lényegében azonos mintavételre támaszkodva — pontosabban jellemezni tudjuk a társadalom rétegjellemzőit. A társadalmi struktúra kutatásához szorosan kapcsolódnak "A köznevelési rendszer fejlesztését szolgáló kutatások". Már az eddigi vizsgálódások is fényt derítettek arra, hogy az iskolának növekvő szerepe van a társadalmi mobilitásban. Társadalmi fejlődésünk szükségszerűen vetette fel a közoktatási rendszer továbbfejlesztését, alkalmasabbá tételét a gazdaság-foglalkoztatási és kulturális igények és szükségletek jövőbeni kielégítésére; a társadalmilag hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, az esélyegyenlőség növelésére. A Művelődési Minisztérium Oktatáskutató Központja a bázisintézménye e kutatásoknak. A Társadalomtudományi Intézetben számos egyéb ifjúsági témát is kutatunk, s mi koordináljuk az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szolgáló igen szerteágazó kutatásokat is. Társadalmi viszonyainkat elemezve gyakran beleütközünk olyan ellentmondásba, amelyről korábban azt hittük, hogy a szocializmus építése közben meg fog szűnni. Manapság a tudományos irodalomban, a publicisztikában, a rádió és TV műsoraiban, sőt a szépirodalomban, irodalmi lapokban egyre gyakrabban olvashatunk a "hátrányos helyzetűek problémáiról", a "deviáns jelenségekről", a "beilleszkedési zavarokról" stb. Valóban: korábban élt bennünk az "eszményi társadalom — eszményi emberek" illúziója. Az élet rácáfolt ezekre az illúziókra, s most abban a helyzetben vagyunk, hogy szembe kell néznünk ezekkel a problémákkal. (...) E problémákat, mint belső fejlődésünk ellentmondásait nekünk kell megoldanunk — s intézményesen kell megoldanunk — nem engedhetjük meg, hogy az politikai ellenfeleink manipulációs terrénuma legyen. Általános tapasztalat, hogy ha zavarok vagy nehézségek keletkeznek a társadalmigazdasági viszonyokban, éreztetik hatásukat a politikai rendszer működésében is. A szocializmus politikai rendszerét korábban is vizsgáltuk tudományos módszerekkel, s a jelenlegi kutatási szakaszban is folynak ilyen témájú kutatások. Eddig figyelemre méltó és a politika által is felhasznált elemzések készültek a választási rendszer, a közigazgatás, a szocialista államiság témakörében. Jelenleg a közigazgatási rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeivel kapcsolatban folynak kutatások, azt vizsgálva, hogy miként lehetne tovább 52