Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)
A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Huszár István: Társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások
javítani a kormány, a minisztériumok és országos főhatóságok, a területi közigazgatási szervek munkáját; miként lehet hatékonyabbá tenni a közigazgatási munkát a számítástechnikai módszerek alkalmazásával. Az MSZMP KB agitációs- és propagandabizottságának témaajánlása alapján a Társadalomtudományi Intézetben folynak a kutatások a szocializmus politikai intézményrendszerének működéséről, s elsősorban arról, hogy a párt hogyan, milyen eszközökkel valósítja meg a társadalomban vezető szerepét. Napjainkban különösen sok cikk jelenik meg a történelmi tudat, a nemzeti identitás problémáiról. Meglátásom szerint egy újraértékelési folyamat kezdődött, amelynek megvan a reális alapja. Ahogy távolodunk az ötvenes évekbeli dogmatikus történelemírás kötöttségeinek hatása alól, úgy válik egyre szélesebbé és színesebbé az értékelési skála, néha zavarokat is okozva. Gondoljunk csak a "Tények és tanúk" sorozatban megjelent, igen eltérő színvonalú és értékű, szemléletében "pluralista" művek sokaságára. A dogmatikus történelemszemlélettel való leszámolás jegyében sorra jelennek meg különböző műfajú művek az 1945-1948 közötti időszakról (esetenként nem kevés nosztalgiával az akkori pluralisztikus politikai rendszer iránt), az ötvenes évek ún. "sötét korszakáról". Ezek között a művek között jócskán akadnak vitatható értékelések is, amelyek azonban nem kapnak megfelelő kritikát. S mi tagadás, akadnak nacionalista beállítású írások is, amelyek szépíteni akarják történelmünk "szeplős foltjait". Történelmünkben jócskán vannak sürgősen tisztázandó kérdések, mert a most felnövekvő nemzedék történelmi ismerete rendkívül hiányos, ma már történelmi korszakként értékelhető évtizedek esnek ki a történelmi ismeretekből. Konkrétan az elmúlt 37 év s ezen belül is az 1957 óta megtett út átfogó történelmi értékelésének hiányára is gondolok. Örvendetes, hogy a 25 év fejlődését elemző, "Válság és megújulás" címen tartott konferencia megtette az első lépést e hiány pótlására. S az is jó, hogy végre országos tanácskozáson (Egerben) foglalkoztak a történelemoktatás és a történelmi szemlélet formálásának feladataival. Szükség van azonban egy tudományos értékű összegezésre, mert tovább mélyülhet a fiatalok történelmi ismereteinek hiánya, s ez zavart okozhat a nemzedékek közötti kommunikációban is. A párt felismerte a hiányt, s az agitációs- és propagandabizottság kezdeményezésére kutatás indul a nemzeti, történelmi hagyományok kérdéskörének tisztázására, a téma beható vizsgálására. Összegezésül elmondhatjuk, hogy a reális problémák iránt érzékeny, az alternatívákat feltáró, jövőre orientált társadalomtudományi kutatásokat kell szorgalmaznunk és művelnünk, amelyek képesek a társadalmi fejlődés objektív irányainak megfelelően befolyásolni, segíteni a politikát a társadalompolitikai feladatok megtervezésében és a kitűzött célok megvalósításában. A könyvtárak, a levéltárak és a társadalomtudományi kutatások Nem lévén könyvtári szakember, nem kívánok részletesen, s szakszerűen nem is tudnék foglalkozni azzal, hogy a könyvtárak és levéltárak milyen módon segítsék és vegyenek részt a társadalomtudományi kutatásokban. Ezért elsősorban a társadalomtudományi kutatási igények oldaláról vetnék fel néhány kérdést. 53
