Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1982 (Budapest, 1983)

A XIV. vándorgyűlés plenáris ülésének előadásai - Huszár István: Társadalmi haladás és a társadalomtudományi kutatások

HUSZÁR ISTVÁN a Társadalomtudományi Intézet igazgatója, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja TÁRSADALMI HALADÁS ÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÁSOK Köszönöm, hogy e fórumon szólhatok, s mindjárt mentegetőzéssel kezdem: az előadás címében hallatlan nehéz leckét kaptam. A társadalmi haladás és a társadalomtudományok összefüggésének sokoldalú, árnyalt bemutatása — már csak az adott időkeretek korlátai miatt is — aligha lehetséges. Ezért vállalnom kell azt a "kockázatot", hogy saját belátásom szerint — remélem nem félreértve a vándorgyűlés szervezőinek sugalmazását — a címben meghatározott tematikából válogatok, néhány, általam fontosnak ítélt kérdésről szólok. A politika és a tudomány viszonyáról A szocializmus épülete, építése hatalmas tudományos alkotásként is értékelhető. Ezért van az, hogy pártunk, a politikai vezetés igényli a tudományos kutatást a szocialista építés bonyolult napi és nem kevésbé összetett, nagytávlatú kérdéseinek sikeres megoldásához. De bármennyire is egyszerűnek, axiomatikusnak is tűnik ez az alapállás, a politika és a tudomány kapcsolatában időről-időre akad zavar, félreértés. Ezt a felerősödő s lecsillapodó viták, eszmecserék egyike-másika is jelzi. Majd ismételten megállapíthatjuk, hogy pártunk Központi Bizottsága az 1969-ben elfogadott Tudománypolitikai irányelvekben ezt a kölcsönös viszonyt lényegében helyesen határozta meg. A politika és a tudomány kapcsolatának szövevényében a párt feladata biztosítani az alkotó tudományos munka megfelelő társadalmi és politikai feltételeit, fejleszteni azokat a kereteket, — módszereket és intézményeket — amelyek biztosítják a tudomány és a társadalmi gyakorlat élő kapcsolatát; feladata továbbá: agyakorlatban felmerült tudományos eredmények "visszajelzése", megerősítése vagy kritikája. A párt a feltételek biztosítása céljából a tudomány önállóságának, a kutatómunka szabadságának elvéből indul ki, nem vállalkozhat a tudományos viták eldöntésére, a kutatás módszereinek előírására. S ne feledjük: a nemzetközi és a hazai társadalmi, gazdasági, kulturális, ideológiai folyamatok gyors, meglepetéseket is gyakran okozó változása megköveteli számos elméleti tétel újra47