Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Gyermekkönyvtáros Szekció, Ifjúsági Könyvtáros Szekció - Kerekes Pálné: Az aktív könyvtárhasználatra nevelés problémái a budapesti közművelődési könyvtárakban

ges olvasóknak. Ezért igen fontos már óvodás korban a könyvtár megismertetése és megszerettetése. „... egyetlen csoport sem marad élete végéig olvasó olyan nagy valószínűséggel, mint a népességnek az a csoportja, amely már akkor járt könyvtárba, amikor még nem is tudott olvasni. '

3 A könyvtári környezet minél korábbi megismertetését és megszerettetését példázza a dániai gyermekkönyvtári gyakorlat is, ahol valamennyi gyermekkönyvtár szervezett, szoros kapcsolatban dolgozik együtt az óvodákkal. A már beiratkozottak megtartása is fontos feladatunk: a különféle módszerek közül most az iskolákkal való kapcsolatot emelem ki. Az általános iskolai nevelés és oktatás terve pontosan megfogalmazza, hogy a tanulóknak az egyes évfolyamokban mit kell tudni a könyv-, könyvtárhasználatról. Az osztálytanító, az osztályfőnök nevelési tervében előti írja, hogy: „... látogasson el az osztály közösen gyermekkönyvtárba, a közkönyvtárba . Az általános iskola 3. és 4. osztályaiban ez már évek óta folyamatos gyakorlat — sajnosa felső tagozatos évfolyamoknál ez még nem alakult így, a folyamat megszakad. A könyvtárlátogatások esetlegesek, a könyvtárosok és pedagógusok kapcsolatának függvénye. A felmérés során megkérdeztük könyvtárainkat, hogy az 1980/81-es tanévben az iskolák hány 8. osztályos és középiskolai első osztályos tanulócsoportot vittek szervezett könyvtárlátogatásra a felnőtt könyvtárakba. Budapesten az ebben a tanévben lévő 707 8. osztályos tanulócsoportból 34 vett részt könyvtár látogatáson, a 404 első osztályos csoportból is mindössze 41 volt közösen a közművelődési könyvtárban. Azt hiszem, hogy ehhez nem kell kommentár. Ahhoz, hogy a felnőtt olvasói korosztályok könyvtári érdeklődése ne csökkenjen, a felnőtt és gyermekkönyvtárosoknak, valamint az iskoláknak és az iskolai könyvtárosoknak is közösen kell fáradozni, megtalálni az együttműködésnek azt az optimális formáját, amivel a már beiratkozott olvasók a későbbiekben is megtarthatók aktív könyvtárhasználókként. Egyet kell értenünk Papp Istvánnal abban, hogy „Sok mindentől függ, hogy a gyermekkorban felkeltett igény tovább él-e. Mégis a gyermekek felkészítése a legjobb befektetés ahhoz, hogy a könyvtár majdan betölthesse szerepét." 4 Felhasznált irodalom: 1. BALOGH Ferencné: Közművelődési könyvtáraink ifjúsági szolgálata. = Fiatalok a könyvtárban. Bp. 1973, NPI. 2. DEÁK Zsuzsa - FORRAY R. Katalin - KOZMA Tamás: Általános iskoláink a nyolcvanas években. = Társadalmi Szemle. 1981. július. 3. STEINBERG, H. A könyvpiac kutatása és az olvasás támogatása Amerikában. (Kiad. a) Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Piackutató Csoport. Bp. 1981. 4. PAPP István: Van-e még hús a lerágott csonton? = Könyvtáros. 1979. 9. sz. 96