Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Gyermekkönyvtáros Szekció, Ifjúsági Könyvtáros Szekció - Lengyel Sándor: Az iskolai könyvtárügy néhány problémája
Lengyei Sándor, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum fő igazgatóhelyettese AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRÜGY NÉHÁNY PROBLÉMÁJA Az iskolai könyvtárügy — mint sok más területe az oktatási-nevelési intézményrendszer tartalmi és szervezeti kérdéseinek — felemás képet mutat. Egyrészt jelentős előrelépésről beszélhetünk; ha kis mértékben is, de nőtt a könyvállományjavultak az elhelyezési körülmények, személyi feltételek. Másrészt azonban az eredmények messze elmaradnak attól az igénytől, követelménytől, amit a nevelés-oktatás, az iskola „egykönyvűségének' megszüntetése az iskolától, a pedagógusoktól és különösképpen az iskolai könyvtártól joggal elvár. Nagyon határozottan, felelősséggel fogalmazódott meg a IV. országos könyvtárügyi konferencián, hogy a könyvtári hálózatok leggyengébb láncszeme, legmostohább területe az iskolai könyvtári hálózat. Azt is kiemelte a konferencia, hogy neveléstörténeti jelentőségű az általános iskola új oktatási-nevelési tervében az a gondolat, kötelező erejű felismerés, mely szerint az önművelés legfőbb eszköze a könyv. Hogy évtizedes hiányt pótol, társadalmi igényt elégít ki az a tantervi előírás, mely szerint a könyv, a könyvtár tervszerű, rendszeres használatának módszeres ismerete minden tanuló számára ugyanúgy követelmény, mint az iskola, az élet által már rég elfogadott és megkövetelt stúdiumé. Keresve azokat az okokat, melyek az iskolai könyvtárak szervezeti életének, tartalmi munkájának más iskolai területekhez viszonyított lemaradását okozták és még mindig okozzák — a teljesség és részletes elemzés igénye és fontossági sorrend nélkül — az alábbi főbb indokokat kell megemlíteni: — a központi irányítás nem fordított elég figyelmet sem a szabályozási kérdésekben, sem a központi fejlesztési alapok elosztásakor az iskolai könyvtárakra, ennek nyomán a területi vezetés is - tisztelet a kivételnek — másodrangú feladatnak tekintette a tartalmi fejlesztést, a feltételek biztosítását (pl. a taneszköz fejlesztésére szánt központi és megyei alapokból nem vagy alig részesült az iskolai könyvtár); — a pedagógiai szakirodalom, a pedagógiai kutatás a tanulói könyv és könyvtárhasználat kérdéseivel kevesebbet foglalkozik, mint amennyit ez a problémakör igényelne; — a lemaradás egyik legfőbb oka a közművelődési és iskolai könyvtári hálózat évtizedes elkülönülése, a közös feladatok együttes megoldásának hiánya, az együttműködés közös céljainak, útjainak, módszereinek lassú kialakulása. 97
