Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Tóth Gyula: A nemzetiségi dokumentáció feladatai
A korszakból nem hagyható említetlenül a Kisebbségi Értesítő, a Külügyi Szemle, a Magyar Külpolitika, és a Csuka Zoltán szerkesztette Láthatár. Az időszak nem kifejezetten nemzetiségkutató intézményei és orgánumai közül a Magyar Történettudományi Intézet munkásságát kell ma is figyelembe vennünk, valamint francia nyelvű összehasonlító történettudományi folyóiratunk, a Revue d'Histoire Comparée 1943-1948 közötti anyagát és benne az 1942-43 közötti Kárpát-európai bibliográfiáját. A felszabadulás utáni korszakból az új Történettudományi Intézet munkásságának dokumentumai az elsőrendűek, szempontunkból a Magyar történelmi bibliográfia 1825-1867. 4. kötete Nem magyar népek (Nemzetiségek) címmel. (A sorozat I. Tóth Zoltán, a kötet pedig Kemény G. Gábor és Katus László szerkesztésében.) Kár, hogy az 5. kötetben kiadásra tervezett román nemzetiségi szakirodalom, illetve a román-magyar kapcsolatok irodalma mind ez ideig nem jelent meg. Az 1790-1918-as időszakra vonatkozóan alapvető dokumentációs, forráspublikációs munkát végzett Kemény G. Gábor kiadványaival, szöveggyűjteményeivel: (pl. A magyar nemzetiségi kérdés története; Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában; A szomszéd népekkel való kapcsolataink történetéből.) Pártunk 1968-as útmutatásai és határozatai nyomán meggyorsult a nemzetiségi politikával, tudományos kutatással és a kérdés más összetevőivel kapcsolatos munka. Tárgyunkat illetően lényegesnek tartjuk, hogy 1974-től a Magyar Tudományos Akadémiához került át a bibliográfiai munka támogatása, és a Keleteurópai Irodalmak Tanszéki Akadémia Kutatócsoportja keretébe illesztették a Bibliográfiai Munkacsoportot. Ez a 10 éven át kitűnő tudósokkal készült, több százezer cédulányi bibliográfiai kartoték, számos kézirattal és a hozzátartozó, félig publikált irodalommal és könyvvel együtt 1981 júliusában került át az Állami Gorkij Könyvtár tulajdonába, az Akadémiával valamivel előbb kötött megállapodásnak megfelelően. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a hatalmas szellemi és anyagi erővel készült nagyszerű gyűjtemény lehet egyedüli alapja a magyarországi nemzetiségi dokumentációnak. A feladat összefügg könyvtárunk 1978-79-ben bekövetkezett feladatbővülésével, amelynek során létrejött az Állami Gorkij Könyvtár keretei között egy ún. Nemzetiségi Közművelődési és Dokumentációs Központ, amely akkor a Kulturális emlékeink és hagyományaink elnevezésű tudományos kutatási főirány pénzügyi támogatásával tanulmányokat készíttetett a nemzetiségi kérdésről. A könyvtári törvény, majd az 5/1978. sz. KM számú rendelet az Állami Gorkij Könyviárat az országos feladatkörű szakkönyvtárak és a nemzetiségi alapkönyvtárak hálózatát koordináló központtá nyilvánította. A feladat felelősségteljes jellegének elismerését láttuk a tudományos könyvtárrá minősítéskor, valamint a szervezeti szabályzatunk jóváhagyásakor is, amely az Állami Gorkij Könyvtár szervezetén belül szentesítette a Nemzetiségi Koordinációs és Módszertani Osztály működését is. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezek a szervező, építő lépések segítették elő a dokumentációval kapcsolatos munkák ellátását, szilárd bázisra építését. Bizonyos, hogy a könyvtárügynek fontos része ebben az esetben is az állami liturgia érvényesülése. A nemzetiségi dokumentációnak számos oldalát kell fejlesztenünk az elkövetkező években, s majdan utódainknak a következő évszázadban. Teljessé kell tenni - a hasz86
