Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Társadalomtudományi Könyvtári Szekció - Tóth Gyula: A nemzetiségi dokumentáció feladatai

nálhatóság minden feltételét megteremtve - az említett katalógust, amely most retrospektiven az 1945-1975 között keletkezett anyagot tartalmazza, egybe kell olvasztani a kurrens, tehát az 1975-től napjainkig terjedő, majd az ezután folyamatosan keletkező cédulaanyaggal. Szorosan hozzátartozik a katalógusépítéshez — hiszen ez az alapja — az így és ebből eredően keletkező anyag és az egyéb dokumentumok publikálása. Első helyen említjük a készültségi fokukat tekintve is figyelemre méltó magyarországi román, német, szlovák anyagot, a magyarországi délszlávokét 1945-1975 időszakra vonatkozóan, valamint a szomszéd országokban — ideértve Ausztriát is - a magyarokra vonatkozó gyűjteményeket. Kiadásra lehetne előkészíteni a magyar könyvtárakban őrzött, szláv és román nyelven 1918-ig megjelent művek katalógusát, amely a cseh és szlovák nyelvű könyvek, a román, szerb-horvát, bolgár nyelvű könyvek és periodikumok anyagát tartalmazná. Más intézményekkel összefogva szerkesztői és feldolgozói erőinket, el tudnánk készíteni a szomszéd országokbeli magyarok bilíográf iáját. Időben elsődlegesnek a Nemzetiségek Magyarországon című bibliográfia-sorozat kiadásának német és román anyagát tartjuk fontosnak. E nemzetiségi dokumentációt be kell kapcsolnunk az információ hazai és nemzetközi rendszerébe. A nemzetiségi dokumentáció feladata ugyanis a tudományos kutatás mellett a közművelődési intézmények, társadalmi, állami szervek munkájának támogatása, különös tekintettel például a nemzetiségi szövetségekre, a Hazafias Népfrontra, az oktatási intézményekre. A dokumentáció támogathatja az országos báziskönyvtárak, de a szétszórt, nagy települési körzetekre kiterjedő helyi könyvtárak munkáját is. A helyismereti tapasztalatokat, az olvasásszociológiai helyzetet tükröző, a nemzetiségek nyelvi állapotáról, kulturális tevékenységéről szóló műveket is feldolgozhatunk a központi dokumentációban. Érdekelhet minket a nemzetközi kulturális együttműködésnek olyan tapasztalata is, amire talán kevesebb figyelmet tudtunk eddig fordítani: a nemzetközi együttműködés eredményeként a magyarországi nemzetiségek könyvellátása a baráti szocialista országokból történik, s e könyvek hazai hatását, a nemzetiségek körében elért sikerét vagy sikertelenségét a mi internacionalista alapon álló nemzetiségi politikánk gyakorlati mérésére, elemzésére is felhasználhatjuk. További döntésektől függ a nemzetiségi dokumentáció adattárként való felhasználása, beépítése esetleg már működő vagy rövidesen működni kezdő információs rendszerekbe, természetesen ekkor ennek gépesítési feltételeit is meg kell teremteni. A nemzetiségi dokumentáció csak egy része könyvtárügyünk egészének. A dokumentációba azonban nemzetiségügyi munkánk minden részlete integrálódhat, abban tükröződhet mindenféle kiadói, módszertani tudományos vizsgálati eredményünk. A nemzetiségi dokumentáció felépítését történelmi feladatnak tartjuk, s ezzel a legnemesebb célkitűzések teljesüléséhez fogunk hozzájárulni, miszerint „minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat . 87