Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Műszaki Könyvtáros Szekció - Vajda Erik: A tájékoztatás és az állományalakítás fejlesztése a műszaki, mezőgazdasági és természettudományi könyvtárakban

Fejlesszük a retrospektív tájékoztatást! Részben szintén érdekekhez, hagyományokhoz és presztízshez kapcsolódó probléma a folyamatos tájékoztatás (mindenekelőtt a szelektív információterjesztés) szerepének túlbecsülése, mértéken felüli hangsúlyozása a retrospektív tájékoztatással szemben. Újabban — szerencsére — ezt a tendenciát kezdi ugyan áttörni egy helyesebb, egészségesebb irányzat, de — jellemző módon — nem tájékoztatáspolitikai, hanem technikai-technológiai és gazdasági okokból. Végre ugyanis (5-10 év késéssel) nálunk is kezd az érdeklődés a párbeszédes információkeresés (az országban elterjedt nevén az online szolgáltatások) felé fordulni. Pedig ennek a — jellemző módon technikai lehetőségeivel megjelölt — szolgáltatás-fajtának a nagy jelentősége nem elsősorban abban van (bár ez is igen jelentős), hogy az információkeresést és eredményeit finomító párbeszédet, dialógust tesz lehetővé, nem is abban (lásd az első fejlesztési problémát), hogy sok adatbázisban többé-kevésbé integrált keresésre ad módot, hanem abban, hogy ezzel országunkban először vált lehetővé valóban gazdaságos, nagy adatbázisokra támaszkodó retrospektív számítógépes tájékoztatás. A tájékoztatásra (nemcsak nálunk) korábban is jellemző volt a folyamatos tájékoztatás túlbecsülése a retrospektív tájékoztatáshoz képest. Remélhető, hogy az „online forradalom törést jelent majd ebben a tendenciában. El kell azonban gondolkodni arról, hogy mindig a nemzetközi központokkal fenntartott online kapcsolat lesz-e a retrospektív tájékoztatás leggazdaságosabb útja, és adott esetekben nem célszerűbb-e retrospektív információkeresésre alkalmas adattárak hazai felépítése; másfelől pedig, hogy az online lehetőségeket nem lenne-e célszerű adott esetben szelektív információterjesztésre és más folyamatos tájékoztatás céljaira is igénybe venni. Mindezt nem divatszempontok, nem presztízsszempontok, hanem szakmai mérlegelés és — főleg — gazdaságossági számítások alapján kell eldönteni. Érthető és következetes adatközlést; minőségvédelmet! Engedjenek meg néhány szót a szolgáltatások formájáról. A mi szakmánkban eleve ritkábbak azok a szabványok, amelyek a termék minőségi követelményeit szabják meg, mint pl. az iparban. Még létező „termékszabványaink sem térnek ki azonban a számítógépes információs szolgáltatások minimum-követelményeire, sem a közlendő adatok minimuma, sem — és különösen — az adatközlés módja tekintetében. Ettől függetlenül is az a helyzet, hogy szolgáltatóink — akik érthető módon gazdaságosságra és gyorsaságra törekednek - az amúgy is bonyolult keresőprogram által produkált keresési eredményeket egyszerűen úgy íratják ki, ahogy azok az adatbázisban találhatók (tisztelet a kivételnek). Önmagában persze érthető, hogy a szolgáltatásokat sem drágítani, sem lassítani nem akarjuk. Mégis, minimális követelménynek kellene tekinteni, hogy a felhasználó eligazodjék a kézhez kapott szolgáltatás (az output) adatain. Ezt igen hasznosan és „elegánsan", ugyanakkor automatizáltan és nem drágán meg lehet oldani úgy, hogy az egyes adatok mellett ott áll azok magyar nyelvű megnevezése; meg lehet oldani az adatok eredeti 54