Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)

A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A szekciók és bizottságok ülése - Műszaki Könyvtáros Szekció - Vajda Erik: A tájékoztatás és az állományalakítás fejlesztése a műszaki, mezőgazdasági és természettudományi könyvtárakban

Gazdaságossági szempontok A nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok nagyobbak, teljesebbek, ennek folytán drágábbak. Drágább (egyes esetektől eltekintve) beszerzésük is, mint a hazai adatbázis létrehozása, különösen pedig drágább az adatbázis használata, „futtatása akár offline, akár online megoldás esetén (bár az utóbbinál a retrospektív keresés még versenyképes is lehet). Emellett a nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok jelentős részének használata devizába kerül, mégpedig nem is kevésbe. Mindez persze nem szabad, hogy kizárja a nemzetközi források használatát, de meggondolandóvá teszi, hogy adott célra nem gazdaságosabb-e a korlátozottabb, kisebb terjedelmű és teljességű (jóllehet a „legjava kiválasztására törekvő) saját feldolgozás és adatbázis-építés, mint a nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok használata. A kiegészítés szükségessége Tartalmi szempontból (minden ellenkező értelmű propagandával szemben!) nincs teljes információellátásra alkalmas, különösen pedig nincs olyan adatbázis, ami a hazai felhasználók érdekeinek megfelelően integrálná a nekik szükséges összes információt, ideértve a helyi érdekű és jelentőségű információkat is. Ezért ha az összes többi probléma nem lenne, és ha minden szempont a nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok használatát indokolná is, akkor is fennmaradna, és fenn is marad ezek kiegészítésének szükségessége. Ez pedig célszerűen csak saját feldolgozó munkával érhető el. Nem mindig kell a „teljesség 7 Végül, de nem utolsósorban kérdéses, hogy mindenkor szükség van-e arra a teljességre (és ez a fő előny, amit a nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok biztosítanak). Hadd említsem meg (bár nem elsősorban erről van szó), hogy a tájékoztatástudomány számos kutatása, vizsgálata (nézzék el nekem azt a pongyolaságot, hogy nem is művekre, hanem csak néhány névre utalok, hiszen nem elsősorban ezzel a témával foglalkozunk: Garfield, Bar-Hillel, Kent, De Solla-Price) bizonyította: a források feldolgozásának növekvő teljessége egyre kisebb információtartalmat ad hozzá az adatbázis teljességéhez, mivel a legfontosabb információk bizonyos korlátozottabb körű publikációs körben jelennek meg. Kétségtelen, hogy e megállapítás igazság-tartalma tudományáganként, szakterületenként, sőt a felhasználók igényeitől függően is eltérő mértékű, mégsem lehet elfelejteni, ha egyszer a nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok legnagyobb vagy egyik legnagyobb erényének (tisztelet a kivételnek) a teljességet tekintjük. Sokkal fontosabb azonban, hogy a teljesség igénye még a kutatók és fejlesztők részéről sem minden esetben azonos (pl. a határterületeken), emellett pedig a tájékoztatás nemcsak kutatókat és fejlesztőket lát el információval. Márpedig az optimumnál teljesebb vagy szélesebb körű tájékoztatás végső soron csaknem ugyanolyan nagy hiba, mint a hiányos tájékoztatás, mivel a fel51