Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Vályi Gábor: Az Országos Könyvtárügyi Tanács munkája és feladatai
Vályi Gábor, az Országgyűlési Könyvtár igazgatója, az Országos Könyvtárügyi Tanács elnöke AZ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRÜGYI TANÁCS MUNKÁJA ÉS FELADATAI Referátumomat egy idézettel kezdem, amelyet Szily Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd könyvtárának vezetője 75 évvel ezelőtt írt: „Arra ügyelnünk kell, hogy nagy könyvtáraink úgyis elég szűkre mért költségvetését ne terheljük fölösleges módon egyes drága munkák több példányban való megvásárlásával, mikor azokból egy is elegendő volna. S viszont ne feledkezzék meg egy könyvtár sem egyes kisebb munkákról, melyek azután, noha gyakran keresettek, Budapesten egy könyvtárban sem találhatók és szükség esetén a Bécsi Udvari Könyvtárból kell őket szégyenszemre kölcsönkérnünk. Mindennek elkerülése végett szükséges volna, hogy nagyobb nyilvános könyvtáraink igazgatóinak és munkatársainak alkalom adatnék időnkénti összejövetelekre, s a helyes munkafelosztás kölcsönös megbeszélésére. Gondolom, nyugodtan vállalhatjuk ezt a pár mondatot 75 év múltán is, mint még mindig időszerű leckét. Nekem most az a megbízatásom, hogy beszámoljak az Országos Könyvtárügyi Tanács (OKT) 1980. évi munkájáról, azokról a feladatokról, amelyeket a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásai alapján el kell végeznünk, a problémákról, amelyek ezt nehezítik és a megoldás lehetőségeiről is. Az Országos Könyvtárügyi Tanács, mint a művelődési miniszter tanácsadó szerve, új összetételében és új ügyrenddel papíron 1979 végén, gyakorlatilag 1980-ban alakult meg. A tanács tagjait a minisztérium úgy választotta ki, hogy sok felügyeleti szervhez, fenntartóhoz tartozó, sok tekintetben nagyon is különböző feladatokat ellátó könyvtártípusok a szakma sok jeles vezetője és munkatársa révén képviselve legyenek. Az OKT létszáma viszonylag alacsony, ami az ülések, viták eredményességét segíti. A tanács helyes úton indult el, munkatervébe sok fontos kérdést vett fel, az egyes munkatervi pontokhoz, a tanács egy-egy tagjának irányítása alatt, munkabizottságokat alakított, kitűzte a határidőket. Az 1980. évi tevékenységéről, a terv teljesítéséről a tanács titkársága jelentést tett, amit a művelődési miniszter elfogadott. 1980-ban a tanács, hogy csak egynéhányat említsek, foglalkozott a szakfelügyelettel, az egyetemi, a főiskolai könyvtárakkal, a képzéssel, a kötelespéldányszolgáltatással, az állománygyarapítással, a hálózati munkával, a koordinációs központokkal, a gépesítéssel, a nemzetközi kapcsolatokkal stb. Az összegzés szerint a munkatervben szerepelt 20 téma közül elkészült és megtárgyalásra került 12, közülük ötnek az átdolgozása folyamatban van, további négy 34
