Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1981 (Budapest, 1982)
A XII. vándorgyűlés előadásai és korreferátumai - A plenáris ülés előadásai - Juhász Jenő: A magyar könyvtárügy feladatai a IV. országos könyvtárügyi konferencia ajánlásainak tükrében
közi együttműködésen alapuló rendszerekre, lényegesen növeljük a külföldi eredetű adatbázisok használatát, elsősorban a terminálok, számítógép-végállomások és a párbeszédes, az úgynevezett online kapcsolatok segítségével. Bizonyos szakterületeken a hazai feldolgozáson alapuló adatbázis kifejlesztése lesz a legcélszerűbb, némely esetben az egyetlen járható út. Szeretnénk lényegesen előbbre lépni az alapvetően adminisztratív jellegű könyvtári munkafolyamatok gépesítésében is, elsősorban az állománygyarapítás, az állományba vétel, a kölcsönzés, az állományellenőrzés mechanikus művelete terén. Főként olyan gépi rendszerek bevezetését tartjuk fontosnak, amelyek egyrészt komplex módon automatizálják a gépesíthető munkafolyamatokat, másrészt eredményesen illeszthetők a központi szolgáltatásokhoz, az adott szakterület gépi információtároló és kereső rendszereihez. Az utóbbi néhány évben az állománygyarapítási keretek növekedése szinte sehol sem tudott lépést tartani a dokumer^umárak emelkedésével. A könyvtárak beszerzési kereteinek első látásra imponáló méretű növekedése a legtöbb helyen a szintentartást sem tette lehetővé, azt pedig egyáltalán nem, hogy a dokumentumválaszték bővülésével és az új dokumentumtípusok beszerzésével is számolni tudjon. Különösen a külföldi dokumentumok beszerzése vált nehézzé. E tekintetben azt tűztük ki célul, hogy a világ dokumentumterméséből mindaz bekerüljön az országba - éspedig olyan könyvtárba, amely széles körben hozzáférhetővé teszi a behozott dokumentumokat -, amire a magyar felhasználóknak szükségük van vagy lehet. A dokumentumbehozatalban előnyt kívánunk adni a tudomány, a kutatás, a fejlesztés, a termelés, a piackutatás, a felsőoktatás és az irányítás számára szükséges dokumentumok, valamint az alapvető kézi- és segédkönyvek beszerzésének. E téren igen határozott és erőteljes egyeztető, összehangoló munkára van szükség a felesleges párhuzamosságok elkerülése végett, azért, hogy a mai rossz gazdasági feltételek ellenére is fenntartható, esetleg javítható legyen a dokumentumválaszték. A korszerű gyűjtemények kialakítása azt is igényli, hogy minden könyvtárban lényegesen nagyobb gondot fordítsanak az állomány ésszerű apasztására. A ritkán használt állományrészeket olyan központi tárolóraktárakban kívánjuk elhelyezni, amelyek szolgáltatásaik révén a könyvtári rendszer szerves részét alkotják, amelyek állományához tehát minden könyvtár hozzáférhet. E tárolókönyvtáraknak egyre nagyobb szerepet kell majd játszaniuk a könyvtárközi kölcsönzésben. Lényeges, hogy minden központi szerepkörű könyvtár esetében pontosan határozzuk meg a megőrzési kötelezettséget. A „mindent megőrizni szemléletnek nem az egyes intézményekben, hanem a rendszer egészében kell érvényesülnie! Az irányítás és a felügyelet színvonala, eredményessége a könyvtárügy fejlődése szempontjából különösen fontos tényező. Az országos irányítás és szakfelügyelet megfelelő működése esetén is szükséges olyan, az országos könyvtárpolitikai célokkal összhangban álló és a helyi szempontokat, követelményeket, illetve lehetőségeket figyelembe vevő területi programok kialakítása - főleg pedig érvényesítése —, amelyek kiterjednek a helyi könyvtárak mindegyikére, minden típusára, a könyvtári munka fontosabb ágaira. Az ajánlások nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a könyvtárak fenntartói, felügyeleti szervei a meghatározott könyvtárpolitikai célokkal összhangban irányítsák a könyvtárak tevékenységét, teremtsék meg működési feltételeiket, támogassák az országos célok 32
