Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1980 (Budapest, 1981)
A plenáris ülés előadásai - Dr. Horváth Tibor: A könyvtárak és tájékoztatási intézetek műszaki, technikai fejlődése az elmúlt évtizedben
Csak egyetlen példát. A számítógépes Magyar Nemzeti Bibliográfia előmunkálatai tíz esztendeig tartottak, sőt a fejlesztésnek még ma sincs vége, mert nem készülnek sem külföldre, sem hazai használatra való csereszalagok. Közben pedig mennyi minden történt, még amit el kellett volna végezni! Vagy mit szóljunk az olyan nemzetközi részvételhez, amely létezik ugyan.de itthon semmi vagy nagyon kevés hasznosul belőle. Például elküldjük feldolgozott bibliográfiai tételeinket inputként valamelyik nemzetközi rendszernek, de hazánkban továbbra is a régi változatot működtetjük, mert senki nem gondol arra, hogy a részvétel fejében elvárható haszonnak, könnyítésnek, szolgáltatásnak itthon is jelentkeznie kell. Tisztelt Vándorgyűlés! A III. országos könyvtárügyi konferencia két igen fontos kérdésben foglalt állást: először is abban, hogy a számítógépek bevezetését a központi szolgáltatások fejlesztésével kell kezdeni, másodszor pedig az együttműködés kérdésében. Voltaképpen mi is a helyzet e két fontos területen? Egy nemzet könyvtárügye, szakirodalmi tájékoztatásügye három részből áll: az irányítási rendszerből, a központi funkciókból és az ellátásukra hivatott szolgáltatásokból, végül a könyvtári és a szakirodalmi tájékoztatási intézményekből. Amikor a III. könyvtárügyi konferencia a központi szolgáltatásokban jelölte meg a számítógépek alkalmazásának fő területét, az a gondolat vezérelte, hogy ezek fejlettsége szabja meg az egész könyvtárügy fejlettségét. (Például a központi katalógusoké, a könyvtárközi kölcsönzésé, a nemzeti bibliográfiáé stb.) Mert hiába volnának kitűnő könyvtárak, a gyenge központi szolgáltatások működésüket alacsony hatásfokúra szorítanák vissza; fordítva viszont a jó központi szolgáltatások vonzásában még a gyengébb intézmények hatásfoka is javulna, mert volna honnan táplálkozniuk és a megfelelő eszközök is rendelkezésre állnának. Továbbá, mivel csak egymáshoz illeszkedő, egymást kiegészítő rendszerek tervezése lehetséges, a központi szolgáltatások fejlesztésével dolgozhatók ki azok az illeszkedő technológiai eljárások is, amelyek alapján az őket alkalmazó könyvtárak kompatibilis rendszereket hozhatnak létre. Az együttműködésnek ez az egyik biztos alapja. A központi szolgáltatások terén azonban más történt, mint amit az előző konferencia elképzelt. Kivétel a Magyar Nemzeti Bibliográfia megszületése, ennek azonban az a gyengéje, hogy dokumentációja nem áll a magyar könyvtárak katalógusfejlesztési és bibliográfiai programjainak rendelkezésére. Akkor miért várunk kompatibilitást? {Mellékesen megjegyzem, hogy a BIBDOSZ, amely eleve kompatibilitásra törekedett, önállóan adaptálta ugyanazt a formátumot.) Hadd mondjam meg, hogy az MNB igen kiváló abban, amit csinál, részletekben igen elegáns, szellemes megoldásokat eredményezett. (írásképe ugyan csúnya, de ezen könnyű segíteni.) Az MNB-t dicséret illeti azért, amit elért, de további outputot is, mágnesszalagos szolgáltatást várunk, amely ismételten felhasználható. Géppel olvasható szolgáltatás kell, mert kiadvány eddig is volt! Persze, az eddigi munkálatoknak óriási a jelentőségük, mivel rengeteg további lehetőséget rejtene még magukban. Szerencsére a Széchényi Könyvtár tervezi is a valódi számítógépes szolgáltatás megindítását. Erről azonban a szakmának tudnia kell, hogy fogadására kellő időben felkészülhessen. 35
