Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1980 (Budapest, 1981)
A plenáris ülés előadásai - Dr. Horváth Tibor: A könyvtárak és tájékoztatási intézetek műszaki, technikai fejlődése az elmúlt évtizedben
országokéhoz, a különbségek csökkentésének egyik — legolcsóbb - módja fejlett tájékoztatási rendszerekkel rendelkezni. A lépéstartást legalább a tájékozottság szintjén kell biztosítani, mert ha ezen a téren kerülünk hátrányba, akkor még reményeink is elvesznek a felzárkózáshoz s a különbségek rohamosan tovább nőnek. A tudományos, szakmai, kulturális információk a világon ma géppel olvasható formában érhetők el (kevés és csökkenő kivételtől eltekintve), ezért legelemibb érdekünk technikailag is felkészülni az így hozzáférhető információk fogadására és hasznosítására. Az értékelés harmadik útja az lehetne, ha fejlődésünket nem önmagában néznénk, nem is szükségleteinkhez képest, hanem lehetőségeink függvényében. Tudom, ezzel lehetne most elszabadítani nemes indulatokat, vagy a védekező szólamok sunyi áradatát. A kérdés mégis az, tudtunk-e élni a megadott lehetőségekkel, hogyan sáfárkodtunk erőforrásainkkal, hatékonyak voltunk-e és milyen mulasztások terhelnek. Szeretném emlékeztetni Önöket, hogy mit is értünk el a számítógépesítésben az elmúlt évtized alatt? Mindenekelőtt sikerült kb. 12—15 mágnesszalagos adatbázist meghonosítanunk; ezeken szelektív információsugárzás (SDI) jellegű szolgáltatások nyugszanak, s újabb 8—10 mágnesszalag átvétele van folyamatban. A legfontosabbak: a kémiai CACON (Chemical Abstracts Condensates), a kohászati METADEX, az atomenergiai INIS, a fizika több területét felölelő INSPEC, a mezőgazdasági AGRIS, a mérnöki tudományok sok területével foglalkozó COMPENDEX, a szabadalmi tájékoztatás Derwent-szalagjai, az SCI hivatkozási index, a KGST-államok szabadalmi tájékoztatását szolgáló ÁSZBA, a hazai fejlesztésű Világpolitikai Információ. Körülbelül 4—5 visszakereső rendszerünk működik (közülük a legfontosabbak a vezetéstudományi BIBDOSZ, a Nemzetközi Számítástechnikai Oktatási és Tájékoztatási Központnál /SZÁMOK/ működő ISIS, a TEXT PAC a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában), és újak is állnak fejlesztés alatt. Az említett mágnesszalagos adatbázisok némelyike retrospektív keresésre is módot nyújt — legalábbis elvben. Sajnálatos, hogy a visszakereső rendszerek esetében egy kivétellel nem vettünk át adattárat, csak programcsomagokat. Néha a programok is saját fejlesztés eredményei, mint a kitűnő BIBDOSZ. (Kár, hogy a BIBDOSZ működése jelenleg szünetel.) Csatlakozásunk a nemzetközi visszakereső adatbázisokhoz még várat magára, éppen ezért igen fontosak az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ sikeres kísérletei, amelyek a nemzetközi adatbázisokhoz való on-line kapcsolódásra irányulnak. Az érdekelt könyvtárak részben megteremtették saját technikai bázisukat; vagy önállósítva magukat számítógépüzemet működtetnek (OMKDK, KG INFORMATIK), vagy valamelyik számítógép vállalattal alakítottak ki kapcsolatokat; néha pedig a fenntartó bocsátott technikai eszközöket a könyvtár rendelkezésére. A szellemi előkészítés és a technológiai problémák terén jó eredményeket könyvelhetünk el, közülük talán az a legfontosabb, hogy a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes előállítása kapcsán megszületett a bibliográfiai leírások nemzeti formátuma, amely illeszkedik (kompatibilis) a nemzetközi előírásokhoz. (Őse MARC II. néven ismeretes.) Végül ki kell emelni, hogy az UNESCO és más nemzetközi szervezeteknek, valamint a KGST információs szervezeteinek keretében különféle információs programok és rendszerek kidolgozásában és létrehozásában veszünk részt. Tájékoztatásügyünk fejlődésére ennek van a legnagyobb hatása, bár tudjuk, hogy részvételünk a különböző fejlettségi és 33
