Kovács Dezső (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1980 (Budapest, 1981)
A plenáris ülés előadásai - Futala Tibor: A könyvtár- és szakirodalmi tájékoztatásügy fejlődése a III. országos könyvtárügyi konferencia óta
INSPEC által teljesen referált folyóiratok 88 százaléka volt meg eleve az országban, 67 százaléka az OMK állományában. Az ISI SCI folyóiratbázisából kereken 75 százalék áll az ország rendelkezésére. Ezek az adatok mindéképpen a szakkönyvtárosok jó színvonalú szerzeményezni tudásáról vallanak, és arról, hogy eddig a szakkönyvtárügyben úgy-ahogy sikerült fenntartani a primer dokumentumok beszerzésének elért nívóját. Ebben a könyvtárosok áldozatkész munkája mellett a fenntartók finanszírozási készsége is benne foglaltatik, amely azért - jegyezzük meg - nem minden szakkönyvtári tartományban volt egyforma. Erre figyelmeztet egy egyetemi könyvtárigazgató a következőképpen: „Az új gazdasági mechanizmus, a kulturális intézmények valamennyi típusánál a gazdasági prosperitás és növekedés egy új szakaszát hozta magával, egyedül a felsőoktatási könyvtárak működésének e legfontosabb — tudniillik állományfejlesztési — alapjában következett be földcsuszamlás" 4 , noha az 1975. évi, Miskolcon tartott II. egyetemi könyvtári konferencia a drágulási tendenciára igencsak határozottan hívta fel az illetékes főhatóságok figyelmét. A számítógépes szolgáltatások mind általánosabbá válásával is magyarázható a könyvtárközi kölcsönzés volumenének legalábbis megduplázódása. A III. országos könyvtárügyi konferencia még csak évi „közel százezer kötet átkölcsönzésérol" beszélt, Rácz Aranka viszont már 1976-ban kétszázezer könyvtári egységre becsülte a forgalmat. 5 E, mostanra már legalább fele részben másolatforgalommá fejlődött szolgáltatás felfutását az is elősegítette, hogy meghonosodott és mind decentralizáltabbá válik a könyvtárközi kölcsönzési műveleteket erősen egyszerűsítő és gyorsító postai, illetve BLLD-(British Library Lending Division) kuponok használata. Az állománygyarapításnak a hazai gazdasági nehézségek és a külföldi drágulási tendenciák harapófogójába került sorsáról nemrégen a Könyvtáros egy cikke 6 , valamint a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás adott nem túlságosan derűlátó előrejelzéseket. Egy sajtó alatt levő 7 elemzéséből azt is megtudjuk, hogy e tekintetben éppen azok a naQY gyűjtemények vannak veszélyben, amelyekre a szakirodalmi és szakirodalmi tájékoztatási igények kielégítésének túlnyomó része alapszik. Hát íme, máris adott a tér, amelyen az újjászerveződőben levő szakkönyvtárügyünk — a korábban elvi jelentőségűnek pertraktált szabályozási előnyöket ténylegesen kamatoztatva — megmutathatja „oroszlánkörmeit". Az elmúlt 10 év folyamán tágabbá és erősebbé váltak azok a kapcsolatok, amelyek révén reményünk van a nemzetközi információkincsből való fokozottabb részesedésre. „Az UNISIST program eddigi végrehajtását a Magyar Népköztársaságban általában kedvezően értékeljük" — hangsúlyozta az 1979. évi kormányközi konferencián a magyar delegáció vezetője. 8 „Gazdasági és társadalmi céljaink megvalósításában nagy jelentőséget tulajdonítunk a tudományos és műszaki információs rendszer korszerűsítésének. E munkánk során hasznosítottuk az UNISIST program keretében kidolgozott irányelveket, segédleteket és más dokumentumokat, részt vettünk számos tudományos, oktatási és tapasztalatcsere-rendezvényen is. Továbbra is részt kívánunk venni az ENSZ szakmai szervezetei által létrehozott, és az UNISIST konceptuális keretei szerint fejlesztett világméretű információs rendszerekben ugyanúgy, mint a regionális információs együttműködésekben, elsősorban a KGST-tagországok NTMIR-ében, az NTMIK-ban, valamint a kölcsönösen előnyös két- és többoldalú információs együttműködésekben". 16
