Billédi Ferencné (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1979 (Budapest, 1980)

A XI. Vándorgyűlés plenáris ülésén (1979. augusztus 9. Veszprém) elhangzott előadások - Takács Miklós: A közművelődési könyvtárak érdekeltsége és részvétele a könyvtárközi munkamegosztásban és együttműködésben

a bibliográfiai hozzáférhetőség és a fizikai hozzáférhetőség sebessége között nem volna a jelenleg még gyakran tapasztalható nagy-nagy különbség. Ezért — bár a bibliográfiai apparátusok továbbépítése, a más könyvtárak szolgáltatásairól, állományáról szóló tájékoztatás, lelőhelyjegyzékek, regionális központi katalógusok, stb. készítése, tehát a bibliográfiai felkészültség fokozása is elengedhetetlen — igen fontosnak tartom, hogy a dokumentumok fizikai hozzáférhetővé tételének gyorsaságát minden lehető eszközzel (posta, telex, mikrofilm-másolatok, stb.) elősegítsük. Nem állhatom meg, hogy egy idevágó friss értesülésemet — külföldi példa! — el ne mondjam. Alig egy hónappal ezelőtt egy baráti ország vezető könyvtárának képviselője előadást tartott a könyvtárközi kölcsönzésük tapasztalatairól. Elmondta, hogy náluk a bel- és külföldi könyvtárközi kölcsönzések átfutási ideje átlag 4—20 hét. Arra a kérdésre, hogy ennek az időnek a rövidítése érdekében nem gondolnak-e a telex kapcsolatok teljesebb körű kiépítésére, a következőket válaszolta: „De igen, sőt három évvel ezelőtt határozatot hoztak a szóba jövő könyvtárak telexszel történő felszerelésére, azonban a végrehajtás során egyes könyvtárak részéről tartózkodást tapasztalnak, mivel az érintett könyvtárak attól tartanak, hogy a telex igénybevételével olyan mennyiségben fog nőni a kérések száma, hogy a munkaerőhiány miatt nem fogják bírni azok elintézését." Sajátos logika és elgondolkoztató érv és én csak abban reménykedem, hogy nálunk nem ilyen meggondolások hátráltatják ebbéli törekvéseinket. A másik megjegyzésem: a könyvtárközi kölcsönzési forgalom zömét — a szakirodalom szerint mintegy 70 %-át — az időszaki kiadványok teszik ki. Ebből következik, hogy a könyvtárgépesítés fejlődésének forradalmi változást kell hozni a periodikumok iránti kérések elintézésében; a folyóiratcikkek zömét nem eredetiben kell szolgáltatni -- a legtöbb könyvtár függetlenül a folyóirat jellegétől és korától nem is adja eredetiben —, hanem másolatok formájában, ami gyorsabbá teszi a szolgáltatást, nem vonja el a dokumentumot a helyi használattól, csökkenti a szállítási költségeket, stb. Ugyanakkor az olcsó üzemű, normál papírra másoló gépek felhasználása a kérdésnek csak egyik oldala. Ugyancsak tapasztalatból tudjuk, hogy az az idő, amíg a kért dokumentum, vagy az elkészülő másolat a szolgáltató könyvtáron belül a raktárból a postázóig eljut, sokszor indokolatlanul többszöröse annak az időnek, amíg a posta Budapestről Szolnokra vagy Szombathelyre szállítja a küldeményt. Vagy egy még apróbb szervezési megoldás — azért említem, mert alkalmazása egyáltalán nem általános —: a kölcsönzést meggyorsítja és a dokumentumokat tömegesen szolgáltató könyvtár munkáját, postázását könnyíti az is, ha a kérő könyvtár a saját címét tartalmazó, ragasztós hátú címkéket minden esetben mellékeli a kérésekhez. És a példákat még folytathatnánk! Mindezek alapján úgy vélem, hogy a könyvtárközi szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítását nem csupán a gépesítéstől, hanem jórészt a hagyományos munkafolyamatok észszerűsítésétől és tökéletesítésétől várhatjuk. 41