Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1978 (Budapest, 1979)

A X. Vándorgyűlésen, Sopronban elhangzott előadások - Dr. Vajda Erik: Az Országos Kutatásnyilvántartás

jelentik azt, hogy az adott K+F munka nemzetközi együttműködésben folyik-e vagy nem. Mindez a tematikus nyilvántartásban szükséges és természetes. Emellett azonban egyéb olyan adminisztratív adatokat is jelentenek, amelyek jelentése— legalábbis a jelen formában — mai megítélésűnk szerint felesleges. Ha valakit érdekelnek a részletek — hiszen holnap még a központi témákat több keretben is megvitatjuk - még szívesen beszélek ezekről a „felesleges" adatokról, az itt rendelkezésre álló idő azonban ezt nem teszi lehetővé. Sokkal lényegesebb ennél az OKNY adatain felépülő szolgáltatások és az ehhez szükséges feldolgozás kérdése. Az adatok feldolgozása ma teljességgel manuális, pontosabban bizonyos szervezéstechnikai eszközök (kézi lyukkártyák) igénybevételétől eltekintve manuális. Ez a nyilvántartás egyik nagy baja. Mondanom sem kell, hogy nem azért, mert a gépesítés divat, vagy mert a gépesítés valamiféle öncél, ami mindig jó. A rendszer manuális volta főképp azért baj, mert a rendszer egyik leglényegesebb szolgáltatását, a tematikus fő irányok kimutatását, a kutatási témák egymáshoz való kapcsolódásának kimutatását, különböző témák tipikus kapcsolatainak a feltárását a manuális feldolgozás egyszerűen nem teszi lehetővé. Ez nem végezhető el másképp, mint a kutatások nagyon nagy számú adatra való felépített tartalmi elemzésével, elsősorban a kutatási témákat jellemző deszkriptorok gyakoriságának, közös előfordulásuk gyakoriságának és hasonló tényezőknek az elemzésével, ami azonban manuálisan lehetetlen. A manuális feldolgozás egyéb szempontból is „baj", mivel a jelenlegi minőségben beérkező adatok manuális feldolgozása nehezen és erőlködve elvégzett munkát jelent, ami nehezíti a bejelentőkhöz való visszacsatolást, a bejelentett adatok javításának, pontosításának a folyamatát és így tovább. Ettől függetlenül vagy ennek ellenére a rendszer ma is szolgáltatásokra képes. A KKNY gyakorlatilag két fő szolgáltatásfajtát tart fenn. Az egyik ilyen szolgáltatás a retrospektív (visszamenőleges) információkeresés, tehát annak a kimutatása, hogy valamely témában Magyarországon milyen kutatás folyik vagy folyt, folyik jelenleg is, vagy milyent fejeztek be. A másik szolgáltatás a folyamatos, szelektív információterjesztés (témafigyelés), tehát annak közlése rendszeresen, hosszabb időn keresztül — amíg valaki erre igényt tart - hogy valamely témában milyen kutatómunkák indultak meg, illetve milyen kutatómunkákat fejeztek be. Emellett többször felmerült, hogy ennek a rendszernek — hasonlóan a bibliográfiai rendszerekhez — kiadvány formában is közölnie kellene a megkezdett, illetve befejezett K+F munkák adatait, ez azonban az eddigiek folyamán számos ok miatt nem, illetve csak néhány tárca kutatásnyilvántartásában valósult meg. Hogy miért, azt a kővetkezőkben szeretném bemutatni, amikor a rendszer problémáiról beszélek. Melyek tehát a rendszer problémái? Mindenekelőtt jelentős mennyiségi, teljességi problémái vannak: becslésünk szerint a Magyarországon folyó, illetve befejezett K+F munkák mintegy egynegyedének adatai érkeznek be a rendszerbe. Ennél jobb az arány a kandidátusi és doktori (tudományok doktora) címért beadott és megvédett disszertációknál, amelyekre a rendszer szintén kiterjed. Ezek a becslések többé-kevésbé megalapozottak, hiszen a kutatási statisztikai jelentéssel való összehasonlításon alapulnak. Valójában 41