Székely Sándor (szerk.): A Magyar Könyvtárosok Egyesületének évkönyve 1976 (Budapest, 1977)
A VIII. Vándorgyűlésen, Nyíregyházán elhangzott előadások - Dr. Marinovich Endre: A könyvtárak és a közönségkapcsolatok
A KÖNYVTÁRAK ÉS A KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK Dr. Marinovich Endre Engedjék meg, hogy a könyvtárak közönségkapcsolatairól szóló gondolatsort egy személyes, a gyermekkorba visszanyúló példával kezdjem. Az általános iskola 6. vagy 7. osztályának évzáró ünnepségén lelkes magyar tanárunk a jutalomkönyv mellett a kerületi könyvtár olvasójegyét is átadva felhívta a figyelmet arra, hogy az iskola a kölcsönzési díjat 2 évre előre kifizette. Amikor a könyvtárba elmentem a látogatási jegyemmel, az ott tartózkodó „hivatalnok" nem értette a számára szokatlan helyzetet, igazolványokat és szülői nyilatkozatot kért, kollégáival konzultált, majd közölte, hogy ezzel az üggyel meg kelll várni a főnököt. Mire a főnök megérkezett és intézkedett, bizony megkeseredett a szájam íze. Ha ezt a gyermekkori emléket felnőtt fejjel próbálom elemezni, arra kell gondolnom, hogy a könyvtárban mind a tájékoztatás, mind a közönségkapcsolatok általános szabályait megsértették. A könyvtár vezetője nem tájékoztatta arról munkatársait, hogy a környék egyik iskolájával milyen közös akciót kezdeményezett; a munkatársak pedig nem ismerték fel, hogy az adott helyzetben hogyan kell viselkedniük annak érdekében, hogy kapcsolatuk a „jövendő közönséggel" a könyvtár számára kedvezően alakuljon. Hazánk gazdasági életében mintegy 10 éve a gyakorlatban is alkalmazzák a tájékoztatásnak és a közvéleményformálásnak azt a szintézisét, amelyet idegen szóval Public Relations-nek (PR-nek), magyar szóhasználattal pedig kapcsolatszervezésnek, közönségkapcsolatoknak, környezeti kapcsolatoknak neveznek. A közönségkapcsolatok belső tartalmát a kölcsönösség határozza meg: az. emberek egymás közötti kapcsolatának kölcsönössége vagy viszonylagossága az, ami eldönti a tennivalókat. A kapcsolatok folyamata a kontaktusok és impulzusok váltakozó és megszakítás nélküli cseréjéből áll. Utal erre az idegen kifejezés másik fele is (közönség, nyilvánosság, környezet), amely meghatározza ezeknek a kapcsolatfolyamatoknak az irányát. A kölcsönös irányú kapcsolat-csere rendszerint a közvélemény meghatározott körei között megy végbe, amelyek a következők lehetnek: szervezetek, intézmények, csoportok vagy egyes személyek, ezek találják magukat szemben a nyilvánosság más köreivel. A közönségkapcsolatok fogalmát az ilyen emberi kapcsolatok célzott befolyásolása alkotja. A hatóerők egyike mint kezdeményező indít el egy folyamatot, ami azután tényleges kommunikációs akcióvá fejlődik. Az ilyen impulzus célja: kísérlet az érdekek összhangjának vagy azonosságának megteremtésére, hiszen ezért indítják el a kapcsolatlétesítési folyamatokat. A közönségkapcsolatok definíciója a tevékenység sokrétűségéből következően ugyancsak sokféle töltetű. A definíciók között egyaránt megtalálhatók a játékos formában és a tudományos meggondolással készítettek. 23
